A Dunántúlon egy-egy szupercella, keleten MKR nagy bizonytalanság mellett

Fokozat: 
Érvényesség vége: 
hétfő, július 11, 2011 - 23:37

Hazánk időjárását a tőlünk nyugatra elhelyezkedő magassági teknő peremén létrejövő peremháborgások, illetve az északnyugatról közelítő hidegfront határozza meg a következő 36 órában. Bár a teknő tengelye messze van Közép-Európától, de a peremén délnyugatról északkeleti irányba rövidhullámú teknők haladnak, amik pár fokos hidegadvekciót szolgáltatnak a magasban, illetve elégséges nyírási feltételeket biztosítanak a szupercellás konvekcióhoz. A holnapi napon is egy hasonló rövidhullám átvonulása várható hazánk felett (bár súlypontjával tőlünk északnyugatra), ami a frontális emeléssel, illetve a javuló nedvességi profillal együtt kedvezhet a konvekciónak. Maga a hidegfront már a hajnali órákban eléri a nyugati-északnyugati határainkat és fokozatosan halad majd kelet felé. A front a középső országrészre (esetleg a Tiszántúlra) belassulhat, majd átmenetileg kvázi-stacionáriussá válthat. Ez a konvekció szempontjából fontos, mert a nedvesség nagy része a front mögött érkezhet, így a lelassuló frontot késő délutánra, estére beérheti a nedvesség, így a keleti területekre egy MKR kialakulását sem lehet kizárni, hiszen ott egy erőteljes szállítószalag profil is analizálható lesz mind a délutáni, mind az esti-éjszakai időszakban. Ezt leszámítva a reggeli, délelőtti órákban sem zárható ki konvekció a Dunántúlon a front vonalában, ami a fokozodó szélnyírási profil mellett akár szupercellás is lehet.

 A labilitás mindkét modell alapján jelentős értékeket vehet fel (1000-2250 j/kg 0-100 mb MLCAPE, alacsonyabb értékek a reggeli, délelőtti órákban a Dunántúlon). A déli modellfutások alapján főleg az Észak-Dunántúli részeken vannak átfedések a frontális konvergencia, az érkező nedvesség és a szélnyírás tekintetében (napközben akár a délnyugati-déli területeken is), ahol az ECMWF alapján megközelítőleg 15 m/s körüli 0-6 km-es vertiákis szélnyírás áll majd rendelkezésre a front vonalában. A frontot némiképp lemaradva egy jól analizáható pozitív örvényességű terület követi, aminek a jelenléte a GFS-ben markánsan megjelenik, de az ECMWF-ben már nem annyira kifejezett. Az elégtelen alacsonszintű szélvektorok frontvonalhoz képesti szöge előreláthatólag nem támogatja szervezettebb rendszer kialakulását a dunántúli részeken, de nem zárható ki egy-egy szupercella a reggeli, délelőtti órákban, amikhez kapcsolódhatnak heves események. A magassági jet stream által keltett divergens területek nem nevezhetőek számottevőnek, viszont az éjszakai órákban északkeleten egy divergens terület jelenik meg az előrejelzésekben.

A front belassulásával a nedvesség fokozatosan beéri a frontot, viszont a szélnyírási értékek várhatóan kelet felé csökkenő tendenciát mutahatnak, illetve az ECMWF azzal párhuzamosan továbbra is 12,5-15 m/s körüli nyírással számol. Ebben a tekintetben eltér a GFS-től, ami a Dunántúlra adja ugyanezeket az értékeket délelőtt. A keleti területek felett aktív szállítószalag, illetve az érkező front környezetében nyugatról beszivárgó nedvesség, többfelé zivatarok kialakulását vetítik előre, amik egy MKR kialakulását sem zárják ki az esti, éjszakai órákra.

Veszélyforrások:

- felhőszakadás: a magas kihullható víz (36-40 mm), illetve az esetleges MKR kialakulása miatt nem zárható ki rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék

- jégeső: a magas MLCAPE értékek, illetve a jelenlévő 15 m/s körüli 0-6 km-es vertikális szélnyírásnak köszönhetően nem zárható ki 2 cm feletti jégeső

- intenzív kifutószél, microburst: a zivatarok főként a Duna-Tisza közén, illetve a Kelet-Dunántúlon futhatnak rá a száraz légtömegre, illetve az ekvipotenciális hőmérséklet gradiense ezeken a területeken elérheti a 20-26 fokot, amiből következtetni lehet microburstok kialakulására, továbbá szupercellák, illetve erősebb multicellák környezeténen nem zárhatóak ki 90 km/h-t meghaladó széllökések

Összefoglalás:

  A hajnali órákban északnyugatról egy hidegfront érkezik. A front eleinte az érkező nedvességhez képest előresiet, így a Dunántúlon (kiemelten annak északi felében, ahol akadnak átfedések, majd később a délnyugati-déli területeken) lehet zivatarok kialakukására számítani. A szélnyírási profil itt (de főleg a Balaton vonalától északra) magában hordozza a szupercellák lehetőségét, amiben mindkét népszerűbb modell egyetért. A délutáni órákban viszont a front belassul, illetve átmenetileg kvázi-stacionáriussá válhat, aminek köszönhetően a nyugatról szivárgó nedvesség beéri a frontot. Ennek köszönhetően egyre többfelé kell zivatarok kialakulására számítani, illetve nem zárható ki, hogy a Dunától keletre egy MKR kialakulásával is számolni lehet. Az itt rendelkezésre álló szélnyírási profilt illetően már nem ért egyet a két modell, viszont itt sem lehet teljes mértékben kizárni a szupercellás konvekciót. A fő veszélyforrás elsősorban keleten a felhőszakadás, de nyugaton és keleten egyaránt 2 cm feletti jégeső, illetve 90 km/h feletti kifutószél, microburst előfordulhat.

A fennálló eset miatt 1-es előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak.

A déli futások tekintetében az előrejelzés bizonytalansága nagy.

Kapcsolat

Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesülete

info@szupercella.hu

1139 Budapest, Fiastyúk utca 57. 3/3

Adószám (1% felajánláshoz)

18033108-1-41

Készítette

Viharvadászok Egyesülete
CodeOne.hu

Jogi tudnivalók

Az oldalon található minden tartalom (az oldal készítői és az oldali felhasználói által a weboldalon vagy a mobil applikációkon keresztül feltöltött szöveg, kép, videó, mérési eredmény, stb.) - kivéve ahol a feltüntetett információk ettől eltérnek - a Magyarországi Viharvadászok és Viharkárfelmérők Közhasznú Egyesületének tulajdonát képezi. Bármilyen nemű felhasználáshoz az Egyesület írásbeli hozzájárulása szükséges. A weboldal tartalmai szabadon hivatkozhatók a forrás feltüntetésével.

Támogatás, pályázat