Időjárásunkat egy nyugat-európai teknő határozza meg a következő 24 órában. A teknő tengelye tőlünk nyugatra található, így hazánk annak előoldalán, a melegszektorban helyezkedik el. A teknő keleti peremén egy hullámzó frontrendszer húzódik, ami estig az északnyugati határaink közelében tartózkodik majd, illetve annak előterében egy masszív meleg, nedves szállítószalag erősödik meg. A helyzetet némiképp bonyolítja, hogy az említett teknőről egy magassági ciklon fűződik le, ami egy ciklongenezist indít meg az Alpok térségében. A kialakult ciklon hidegfrontja, a szerda hajnali órákban érkezik meg nyugat felől. A peremhelyzetből adódóan több magassági szinten helyezkedik el jet stream környezetünkben, aminek köszönhetően meglehetősen kaotikusan alakulnak a divergenciák, konvergenciák mind alacsonyabb, mind magasabb szinteken egyaránt. A tőlünk nyugatra lejátszódó ciklongenezis következtében ráadásul éjszakára alacsonyabb szinteken is erőteljes szélerősödés várható (600-800 hPa). Ugyancsak a helyzetből adódik, hogy a több magassági szinten fordul elő örvényesség-advekció, ami triggert biztosít zivatarképződéshez.
A frontrendszer előoldalán magas labilitási értékek realizálódhatnak: 1500-2000 j/kg 0-100 mb MLCAPE. Az ország nagyobb részén optimális nedvességi feltételek várhatóak, viszont délről valamelyest szárazabb levegő áramlik alacsonyszinten a Tiszántúl felé. A teknő előoldalán továbbá 700 és 500 hPa szinten egyaránt melegadvekció várható, ami ott hátráltathatja a zivatarképződést a délutáni órákban. Napközben tehát elsősorban az ország nyugati és északi felében, illetve a Duna-Tisza közén alakulnak optimálisan a nedvességi viszonyok. Zivatarok bárhol kialakulhatnak, ám az előbb felsorolt területeken fordulhatnak elő nagyobb számban. A teknő előoldalán elhelyezkedő markáns futóáramlásoknak köszönhetően pedig 17-22 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás várható a labilitás maximumaival átfedésben, így a paraméterek kedveznek majd a szupercellás konvekciónak. Ezek izolált formában is előfordulhatnak, illetve a fellépő nagytérségű emelőhatások következtében kisebb-nagyobb rendszerekké is fejlődhetnek. A kedvező 0-1 km-s helikalitási értékek, illetve a nyugati-északi területeken kedvező nedvességi feltételek (alacsony LCL szint), pedig a tornádók potenciális esélyét is magukban hordozzák.
A modellek többsége egyaránt egyetért egy éjszakai MKR kialakulásában, ami a Dunántúlon keletkezne, majd északkelet felé haladna. A kiváltó okokban (divergencia, örvényesség) nagy eltérés nem mutatkozik a modellek alapján. Továbbá napközben is, de főleg éjszaka kiemelten magas (42-44 mm-es) kihullható vízzel számolnak a modellek.
Az holnap hajnali órákban pedig nyugatról megérkezik a kimélyült ciklon hidegfrontja, ami mentén további markáns nagytérségű emelés biztosíthatja a zivatarképződést. A front mentén meg van az esélye egy vonalas rendszer kialakulásának is, amiben ugyancsak lehetséges lehet a szupercellás konvekció. A további részletek a holnapi konvektív előrejelzésünkben olvashatóak majd.
Veszélyforrások:
- felhőszakadás: főként az északi országrészben, illetve a Kelet-Dunántúlon előfordulhat rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Az északi országrészben helyenként nem zárható ki 50 mm-t meghaladó csapadék zivatarokhoz köthetően (erőteljesen konvergencia a térségben)
- jégeső: a magas labilitás 1500-2000 j/kg MLCAPE és a magas szélnyírás együttesen okozhat 2 cm-s vagy azt meghaladó jégméretet. Akár szignifikáns méret is előfordulhat (5 cm körüli vagy a felett)
- intezív kifutószél: szupercellákhoz köthetően előfordulhat 90 km/h-t meghaladó kifutószél, illetve a lehetséges zivatarrendszerek környezetébe is meg van a potenciális veszélye
- tornádó: főleg az északi és nyugati területeken optimális helikalitási értékek állhatnak rendelkezésre, alacsony LCL szint és magas labilitás mellett, ami magában hordozza a tornádók potenciális esélyét. Ezt mutatják az ECMWF-ben megmutatkozó, helyenként 1-1.5-ös értéket elérő szignifikáns tornádó paraméter is
Összefoglalás:
Hazánk egy nyugat-európai teknő és egy hullámzó frontrendszer előoldalán helyezkedik el. A frontrendszer előtt egy masszív MNSZ épül ki és magas labilitási értékek halmozódnak fel. A nedvességi feltételek optimálisak lesznek, illetve napközben délről kissé szárazabb levegő érkezik és 700-500 hPa szinten mérsékelt melegadvekció is várható. Ez a Tiszántúlon átmenetileg gyengítheti a zivatarképződést. A labilitással átfedésben pedig magas szélnyírási paraméterek mutatkoznak. Zivatarok gyakorlatilag bárhol kialakulhatnak, de legnagyobb esélyel a Kelet-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén, illetve az északi országrészben. A kaotikus nagytérségű emelési tényezők következtében bárhol összeállhat kisebb-nagyobb zivatarrendszer, illetve a modellek nagyjából egyetértenek egy Dunántúlon kialakuló MKR létrejöttében, ami az éjszakai órákban északkeleti irányban haladhat majd. Holnap hajnalban nyugatról pedig egy hidegfront érkezik, ami mentén ugyancsak kedvező feltételek nyílhatnak meg a konvekcióhoz. Szupercellákhoz és intenzívebb zivatarokhoz társulhat akár szignifikáns jégméret is, illetve intenzív kifutószél, felhőszakadás, de akár tornádó is.
A helyzet miatt 2-es előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak.
