Hazánk szinoptikus helyzetét a délutáni óráktól kezdve egy ÉNY felől gyors tempóban érkező hidegfront alakítja, mely később jelentősen lelassul, és a későbbiekben egyre inkább elveszíti frontális jellegét. Ezzel a folyamattal párhuzamosan a légnyomási mezőben eleinte egy DNY-i középponttal némileg kimélyülő ciklont lehet analizálni, mely aztán a későbbiekben egyre magasabb értékeket mutatva gyengül el. Az említett kisebb depresszió térségében, az ország DNY-i részén a délután derekától megfigyelhető egy markáns meleg nedves szállítószalag (MNSZ), mely DK felől csúszik fel a hidegfrontra, az alacsonyabb szinteken kellő emelést biztosítva. Ehhez párosul a magasabb szintek emelése, mely a 250-300 hPa-os szélmezőkben látható erősen görbült jet-mag jelentősen divergens zónájában mutatkozik meg. Elmondható tehát, hogy az adott területen komoly háttéremelésre van kilátás, a dinamika erősen támogatja a konvekciót.
A zivatarképződéshez azonban elengedhetetlen a kellő nedvesség megléte. Ez a mai nap legkritikusabb pontja, ugyanis az alsó 3 km napközben jó darabig meglehetősen száraz lesz. Vélhetően azonban a délután második felében, az É-abbi területeken a front érkezésével, ill. D-ebbre az egyre kifejezettebb MNSZ hatására elégséges mértékben benedvesedik az ominózus légréteg. A 850 hPa-os szint ekvipotenciális hőmérsékleti mezejében szépen kirajzolódó MNSZ környezetében akár 40 mm-ig is emelkedhet a kihullható vízmennyiség, mely érték az eleinte izoláltabb konvekciót követően már tekintélyesebb mezoléptékű konvektív rendszer (MKR) felépülését is eredményezheti.
A labilitásról elmondható, hogy az MNSZ ugyan a talajról induló konvekció számára még a Dunántúl D-i felén fellépő 2000-3000 J/kg-os SBCAPE mellett is záróréteget jelent, feltehetően azonban a szállítószalagból kiinduló és erős háttéremeléssel megtámogatott emelt konvekció számára ez nem jelent majd problémát. Erre utal az 500 hPa-os hidegadvekció pontos időzítése is.
A szélnyírás É-abbra a front érkeztével növekedik a szupercellák képződéséhez szükséges értékre, D-ebbre azonban már annak előterében, az MNSZ-hez köthető talajközeli konvergencia területén is eléri a 15-20 m/s-ot a 0-6 km-es szélnyírás. Komolyabb szupercellák kifejlődéséhez az ország DNY-i területe a legalkalmasabb, a késő délutáni hodográfok alacsony szinteken megfigyelhető jobbra kanyarodó görbülete is ezt az összképet támasztja alá. Várhatóan ugyan a 0-1 km-es szélnyírás ugyan nem lesz kimagasló, és a felhőalap sem túl lesz túl alacsony, de a DNY-i országrész komplex talajközeli konvergenciája, ill. az így megnövekedő helikalitás lokálisan lehetőséget teremthet akár tornádó kialakulására is, különösen annak fényében, hogy leginkább ezen a tájegységen lehetséges klasszikus szupercella. A Dunántúl, ill. a Duna-Tisza köze É-i részén inkább a front mentén várható vonalba rendezett konvekció, amely kevésbé izolált cellák formájában produkálhat heves eseményeket.
Összefoglalva az a felállás rajzolódik ki, miszerint a délután derekától heves zivatarokra lehet számítani az ÉNY felől érkező hidegfront mentén. A Dunántúl és a Duna-Tisza köze É-i részén inkább a frontális konvergencia mentén rendeződhet vonalba a konvekció, mely bow echo-t is eredményezhet, heves szélviharokkal. Izoláltabb szupercellák inkább az ország DNY-i részén fordulhatnak elő, bár később ezek is összeállhatnak MKR-ré, és bow echo itt is felléphet. A hosszan éjszakába nyúló zivatartevékenységnek azonban elejét veszi a gyengülő dinamika, az emelkedő tendenciájú légnyomási mező, a háttéremelés jelentős csökkenésével együtt a MUCAPE megszűnése. Az igazán hosszú életű MKR-t a frontvonallal nagyjából párhuzamosan álló 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok sem támogatják. Mindenesetre az elképesztő, rendkívül nagy maximális vertikális ekvipotenciális hőmérsékleti gradiens 120 km/h-t elérő vagy azt meghaladó szignifikáns heves szélviharokat is okozhat, a 2-es kategória elsősorban emiatt indokolt. A jégméret elérheti a 2 cm-t, de valószínű, hogy 5 cm alatt marad. Tornádó sincs kizárva, különösen a DNY-i területeken a délután második felében.
