Egy skandináviai középpontú ciklon hullámzó frontrendszere alakítja a mai nap időjárását a Kárpát-medencében. A front jelenleg északnyugati határainknál tartózkodik, és nap közben fokozatosan helyeződik át délkeleti irányba. A két globális modell némileg eltérően számolja a front mozgását, de vélhetően az esti órákra eléri a Miskolc-Pécs vonalat. A front mögött közvetlenül a magasban egy hosszúhullámú teknő érkezik, ami a front mentén egyrészt labilizálja a légkört, másrészt járulékos emelést is biztosít. A tropopauza szintjében jet tartózkodik, amelynek magja végig a fronttól nyugatra-északra fog elhelyezkedni, 250 hPa-on viszont egy mérsékelt jobb-belépő zóna átvonulása várható a nap folyamán.
A talaj alapú labilitás 1000 J/kg körüli értékeket vehet fel, ami viszonylag nagy területen mutat átfedést a 15 m/s feletti 0-6 km-es szélnyírású zónával (ezek az értékek elérik a front mentén a 25 m/s-os értékeket is), ugyanakkor ha az MLCAPE-t nézzük, már kevésbé ígéretes a kép a konvekció szempontjából, ugyanis a határréteg összekeverésével jóval kisebb (pár száz J/kg) értékek jönnek ki, köszönhetően az alsó légrétegek szárazságának. Emiatt kérdéses, hogy mennyire képesek erőteljes, tartós feláramlások kialakulni egy ilyen szélnyírású környezetben, ez jelentősen behatárolhatja a heves események spektrumát is. A front mentén mindazonáltal lehet számítani a légkör néminemű átnedvesedésére, így ott a markáns konvekciónak mindenképpen megvan az esélye. Mindezek alapján multicellás és szupercellás konvekció egyaránt várható, utóbbi valószínűleg kisebb számban. Utóbbira legnagyobb esély az Északi-középhegységben illetve a Dunántúl déli felében lehet a kevert alapú labilitás és a szélnyírás valamint a helikalitási viszonyok összevetése alapján, de máshol sem lehet kizárni. Mivel a kényszer (ti. a front) vonalas szerkezetű, így egy VMKR kiépülése is benne van a pakliban, ugyanakkor az alsó légrétegek szárazsága (a kifutófrontok nagyon könnyen alávághatják a feláramlásokat) és a 0-2.5 km-es szélnyírásvektorok csekély vonalra merőleges komponense miatt várhatóan ez kevéssé lesz markáns jelleg.
A várható heves események a következők:
- 90 km/h feletti széllökés: az alacsonyszintű szárazság, a magasszintű szél továbbá a 14 fok körüli deltaThetaE értékek miatt. A viszonylag mérsékelt labilitás következtében viszont 120 km/h feletti szél kevéssé valószínű
- jég: szupercellás konvekció esetén elképzelhető 2 cm feletti jégméret, ehhez a 0 fokos nedves hőmérséklet magassága is viszonylag optimális
- felhőszakadás: a magas kihullható víz (40 mm), valamint a front konvergenciája mentén, azzal párhuzamosan mozgó cellák miatt egy-egy helyen tartósan intenzív csapadék hullhat.
- tornádó: ebben a helyzetben kicsi az esélye (magas felhőalap), de a konvergencia mentén, ahol már kellően lecsökkent a felhőalap, nem lehet kizárni. Nem-mezociklonális tuba a konvergencia mentén szintén elképzelhető.
Összefoglalva:
Egy hullámzó frontnak köszönhetően ma az országban szórványosan számíthatunk zivatarok kialakulására. Az erős multicellásodás mellett ezek egynémelyike szupercellává is fejlődhet, leginkább a Dunántúl déli felében illetve az Északi-középhegység keleti felében van erre esély. A zivatarokhoz köthető heves események közül a legmarkánsabb a 90 km/h feletti széllökés lehet, emellett szupercellás konvekció esetén nem lehet kizárni a 2 cm feletti jégméretet sem. A magas kihullható víz és a megfelelő cellamozgás miatt egy-egy helyen felhőszakadás is elképzelhető. Az alsó rétegek viszonylagos szárazsága valamint túlságosan nagy szélnyírás visz némi bizonytalanságot az események alakulása szempontjából.
