Hazánktól közvetlenül nyugatra egy hosszan elnyúló, hullámzó frontrendszer foglal helyet, ami egészen a skandináv területektől Észak-Afrikáig terjed ki. A frontrendszer az utóbbi napokban alig-alig változtatta pozícióját, csak lassan haladt kelet felé, de hazánk mindvégig a frontrendszer előoldalán helyezkedett el. Az utóbbi napokban kialakult komoly zivatarrendszerek a rendszer előoldalán elhelyezkedő masszív meleg, nedves szállítószalaghoz és a hozzá kapcsolódó, több hullámban érkező erőteljes örvényesség-advekciókhoz voltak köthetőek. A tegnapi nap folyamán Olaszország északi része felett kimélyülő ciklon mostanra Németország déli részeinél helyezkedik el, majd a mai nap folyamán fokozatosan halad tovább észak-északnyugat felé. A hozzá tartozó hidegfront pedig már jelenleg is (06-08 UTC-kor) a nyugati határaink környezetében helyezkedik el. A reggeli órákban a Dunántúl keleti felében elhelyezkedő vonalba rendeződött gyenge zivatarok egy ott húzódó örvényességi mezőnek voltak köszönhetőek, ami fokozatosan északkelet felé helyeződik majd nyomában zivatarokkal. A front alacsonyabb szinteken elég nehezen analizálható, a legtöbb előrejelzésben igen bizonytalanul jelenik meg tevékenysége (egyes modellekben a délutáni órákra bejön a Dunántúlra, majd legyengül és a hétfői nap folyamán átvonul felettünk, másik modelleken a hajnali órákra a Tisza vonaláig jut). A GFS egy harmadik variációt mutat, a frontot az éjféli órákig megközelítőleg a Duna vonalában számolja, majd átmenetileg megtorpan. Maga a front érkezése és áthaladása elég sok bizonytalansági tényezőt hordoz magában. A front előterében, a Dunától keletre egy erőteljes meleg, nedves szállítószalag foglal helyet, aminek érdekessége, hogy közvetlenül a front előterében, a Dunától nyugatra nincs meg a kifejezett szállítószalag jelleg.
Magasabb szinteken Nyugat-Európa felett egy nagy kiterjedésű magassági hidegörvény foglal helyet, ami ugyancsak kelet felé mozdul el a következő órákban. Hozzá kapcsolódóan a mai nap erőteljes hidegadvekció megy végbe középszinten (keleten a szállítószalag felett is), így meglehetősen magas labilitás halmozódhat fel délutánra. A front előtt 1500-2250 j/kg 0-100 mb MLCAPE értékek várhatóak az ECMWF alapján, a GFS-ben valamivel alacsonyabb 1200-1600 j/kg értékek jelennek meg. Az ECMWF alapján a kora délutáni óráktól délnyugatról egy erőteljes vonalas szerkezetű örvényességi zóna épül ki, ami az idő előrehaladtával fokozatosan növekedve halad majd nyugat-kelet irányba. Estétől pedig ismét gyenge melegadvekció várható délről a magasban (átmenetileg), ami az említett örvényességi vonaltól nyugatra stabilizáló hatású lesz, illetve részben a vonal déli részénél is éreztetni fogja hatását. A hidegörvény közelségéből adódóan nyugatról több szinten is jet stream közelít meg minket, illetve felettünk helyezkedik majd el annak kilépő zónája, ami mentén erőteljes magassági divergencia lép fel, részben az említett pozitív örvényesség-advekcióval átfedésben. Ezen folyamatok összességéből egy nyugatról keletre helyeződő vonalas szerkezetű zivatarrendszer felépülésére lehet következtetni. Önmagában a 0-2,5 km szélnyírásvektorok azonban nem támogatják a vonalba rendeződést, viszont a többi kényszerhatás optimális lesz a vonalas szerkezethez. A fokozatosan közelítő jet stream-nek köszönhetően az ECMWF alapján 12,5-17 m/s-os 0-6 km szélnyírás mellett vehet végbe a konvekció, illetve a vonallal megfelelő átfedésben 150-175 m2/s2 0-3 km-es SREH értékek várhatóak főként a Dunától keletre. Ez előrevetítheti a szupercellás konvekció lehetőségét az erős multicellás mellett. Az ECMWF-ben a legoptimálisabb területek az ország északi felén állnak fent, de a vonal mentén délen sem zárható ki kialakulásuk.
Ami a nedvességi viszonyokat illeti, az ECMWF jóval nedvesebb légprofillal számol a GFS-nél, ezért abban jóval intenzívebb láncolat kialakulása figyelhető meg, de amennyiben a GFS által felvázolt verzió jön be, úgy sem lehetetlen a vonalas szerkezetű konvekció végbemenetele, viszont az szárazabb légprofilnak köszönhetően jóval nagyobb az esélye károkozó szélrohamoknak a rendszerhez köthetően. A modellek számításai alapján a rendszer a Dunától keletre teljesedhet ki, mivel az ott elhelyezkedő szállítószalag várhatóan plusz triggert biztosít majd a konvekcióhoz. A GFS-ben fennálló 38-44 mm-es kihullható vízmennyiség jelen labilitási viszonyok mellett már önmagában is elég felhőszakadások kialakulásához, nem zárható ki, hogy a kifejledt rendszer környezetében egyes helyeken 50 mm körüli vagy azt meghaladó csapadék hulljon. A GFS alacsony szinteken igen erőteljes kiszáradást mutat, A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon 20 fokos hőmérséklet harmatpont depresszióval számol, ami önmagában is elegendő az esetleges burst-ök kialakulásához, illetve a 700 j/kg-ot meghaladó DCAPE ilyen feltételek mellett előrevetíti a 90 km/h-t meghaladó széllökések előfordulását zivatarokhoz kapcsolódóan. Ugyan a GFS-ben elég alacsony Theta-E értékek vannak, de az ECMWF-ben a vonallal megfelelő átfedésben előfordulnak 18-22 fokos értékek, amik ugyancsak a károkozó szél kialakulási lehetőségét vetítik előre. A bizonyos mértékű középszintű és talajszintű kiszáradás ilyen labilitási és szélnyírási viszonyok mellett továbbá előrevetíti a nagyméretű jégeső kialakulását is. Szupercellákhoz köthetően a heves események teljes sora társulhat, bár a tornádók kialakulási esélye a rendkívül száraznak mutatkozó alacsonyszintű légprofilnak köszönhetően meglehetősen alacsony, de nem zárható ki.
Esetleges heves események:
- felhőszakadás: a magas kihullható víznek (38-44 mm) és a kialakuló zivatarrendszernek köszönhetően előfordulhat hírtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék (30 mm felett, egyes helyeken 50 mm felett)
- jégeső: a magas labilitási értékek, a jelentősebb szélnyírás és a viszonylag szárazabb légprofil együttesen jó lehetőséget teremtenek 2 cm-t meghaladó jégátmérőhöz, főként szupercellák környezetében ettől nagyobb is előfordulhat
- intenzív kifutószelek, microburst, downburst: az erős talajszintű és középszintű kiszáradás, magas Theta-E és DCAPE értékek együttesen előrevetítik a 90 km/h-t meghaladó széllökések kialakulását zivatarokhoz kapcsolódóan. Egy-egy helyen nem zárható ki down-, microburst kialakulása sem. Vonalas szerkezetű MKR-eknél nem szokatlan a nagy területen előforduló intenzív kifutószél. Nem zárható ki egy-egy helyen 120 km/h körüli széllökés sem (főleg a Dunától keletre).
- tornádó: az esélye meglehetősen alacsony a száraz légprofil miatt (magas LCL szint), de nem lehet kizárni (estére az északkeleti területeken magas 0-1 km SREH értékek lehetnek az ECMWF szerint)
Összefoglalás:
A mai nap folyamán egy vonalas szerkezetű zivatarrendszer kialakulását valószínűsítik a modellek, ami egy délnyugat felől kialakuló, nyugatról keletre áthelyeződő erős örvényességi zónához kapcsolódik majd. A jelenleg tőlünk nyugatra, a határaink közelében elhelyezkedő hidegfront vonalát meglehetősen nehéz megbecsülni, illetve a különböző előrejelzésekben máshogy jelenik meg annak további tevékenysége, tehát meglehetősen sok bizonytalanságot hordoz magában. Valószínűnek tűnik, hogy a front az éjféli órákig kb. a Duna vonaláig juthat el. A vonalas szerkezetű rendszer hátoldalán a jelenleg is zajló erős középszintű hidegadvekciót délről fokozatos melegadvekció váltja fel, ami a vonal hátoldalán valamelyest stabilizáló hatással lesz. A közelünkben elhelyezkedő jet stream következtében a várható rendszerrel átfedésben 12,5-17 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás lesz, ami előrevetíti az erős multicellás, illetve részben szupercellás konvekciót is, így a zivatarokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak heves események: 2 cm-t meghaladó jégeső, 90 km/h-t mehaladó kifutószél, felhőszakadás.
A HELYZET BIZONYTALANSÁGA SZOKATLANUL MAGAS. Az ECMWF-ben és GFS-ben mutatkozó nedvességi viszonyok jelentősen különböznek, az ECMWF javára, mert az jóval nedvesebb variációval számol.
A 2-es fokozatú előrejelzés az esetleges szignifkináns heves esemény lehetősége miatt lett kiadva (főleg kifutószél, down- és microburst lehetősége), de összességében szólva az 1-es konvektív előrejelzés is helytálló lenne, mert valahol a kettő határán van a helyzet. Az ország több, mint 1/3-án valószínűek heves események, de egy-egy helyen szingifikáns heves esemény sem zárható ki a paraméterek alapján.
Írta: Anarki
