érvényes: 2010. 08. 14. 10.00
Európa tőlünk nyugatra eső területein, Skandináviától, Németországon át, egészen Olaszországig egy hosszan elnyúló hullámzó frontrendszer húzódik, amely csak igen lassan helyeződik kelet felé az elkövetkező napokban. A hullámzó front előtt a Fekete-tenger felől egy erős meleg, nedves szállítószalag húzódott a tegnap esti órákban a keleti országrész fölé. Középszinteken kb. Brit-szigetek feletti középponttal egy magassági ciklon örvénylik, amelynek előoldalán helyekedünk el az elkövetkező napokban. A mai nap folyamán szignifikáns megjelenésű jet egyik magassági szinten sem fedezhető fel, de úgy általában a magasban húzni fog a szél, 500 hPa-on 12-14 m/sec-os szélsebességek várhatóak. A teknő előoldalán az esti, éjszakai órákban 500 hPa-on átmenetileg hideg advekció zajlott a magasban és kisebb rövidhullámú teknők is azonosíthatóak voltak az előbb említett szállítószalag tengelyével átfedésben, így a szállítószalag mentén a benedvesedett és labilis környezetben Szerbia felől egy nagy kiterjedésű mezoléptékű konvektív rendszer alakult ki a keleti országrész felett. Ezen zivatarok az elkövetkezőkben várhatóan tovább veszítenek intenzításukból. Egyrészt a kényszerhatások gyengülése (300 hPa-on jelentős divergencia megszűnik), másrészt a szállítószalag tengelyének a középső országrészre történő helyeződése miatt. Utóbbi alapvető hatással lehet elsősorban a középső országrész heves konvektív eseményeire. Azt azonban meg kell említeni, hogy középszinteken is kb. 2 fokos meleg advekció várható a nap folyamán, amely kicsit ronthat a helyzetről alkotott képünkön. Mindenesetre eközben Ausztriában egy másik rövidebb Adria felől kanyaródó szállítószalag hatására, jelentős örvényesség advekcióval és Ausztriában jelentősebb alacsonyszintű és középszintű vertikális szélnyírással megtámogatva egy vonalba rendezett zivatarrendszer alakult ki tőlünk nyugatra, amely azonban várhatóan a kényszerek észak-déli irányba történő mozgásával összhangban, inkább csak nyugati, északnyugati határainkat érintheti. Emellett szól egyébként a 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok dél-északi irányítottsága, amely már nem támogatná nálunk tartósan a jelenlegi (10 óra környéki) struktúra tartós fenmaradását.
A mi térségünk konvektív eseményeit várhatóan sokkal inkább a Fekete-tenger felől kanyaródó szállítószalag és a teknő előoldálán dél felől érkező örvényesség advekció együttese alakíthatja ki. Ehhez a GFS előrejelzése alapján 1000-1400 J/kg-os MLCAPE, az ECMWF alapján pedig 2000-et is elérő értékek állnak rendelkezésre, tehát a labilitás jelentősnek mondható. A kihullható víz értékek még az éjszakainál is magasabban várhatóak (42-46 mm), amelyek adott hőmérséklet rétegződés mellett elégséges a felhőszakadások kialakulásához. A 0-6 km-es vektoriális szélnyírás értékek helyenként 15 m/sec közelében, 18 UTC-re pedig már akörül várhatóak, a 0-3 km-es helikalitás értékek is 18 UTC környékén érik el maximumukat (100-150 m2/s2). Maga a megerősődő szalag dél-észak, ddk-éény irányítottságú lenne és csak lassan helyeződne a kezdeti Dunántúl délkeleti, keleti feléből, a Duna vonalába, illetve a Duna-Tisza közére. A 0-2.5 km-es szélnyírás és a 0-6 km-es átlagszél a szalagban uralkodó áramlással egyezőnek várható, tehát vonalba rendeződés délről-északre vonulva képzelhető el rövidebb szakaszokon. Ezen konstellációból következően azonban nem várható egy gyors kelet-nyugati mozgású zivatarvonal kialakulása, amely előfordulása esetén nagyobb arányban lenne várható heves konvektív esemény. Viszont az üllő szintű szelek sem várhatóak extrám nagynak, így várhatóan az egyedi cellákat követő beágyazódás is lassabban mehet végbe, pl. az augusztus 6-i helyzettel összehasonlítva. Mindenestre ezen felállás kedvez a felhőszakadásnak, akár 50 mm feletti lokális csapadékkal, a magas labilitás értékek pedig a lokális heves jégesőnek. A helyzet érdekessége, hogy középszinteken igen erőteljes a kiszáradás (dthetaE: 20 fok vagy afeletti) mindkét modellben, ez pedig downburstok, lokális heves szélviharokat vetít előre. Az esti órákban pedig megnő az esélye heves eseményekkel kísért szupercella kialakulásának. A szállítószalag az éjszakai órákban sem változtatja helyét és különsen 21 UTC-től igen erős magassági divergencia várható 300 hPa környékén, így éjszakai is folytatódhatnak a zivatarok akár kisebb rendszerekbe szerveződve, lokális felhőszakadást okozva.
Összefoglalás:
Napközben, délután újabb nagyobb mezoléptékű konvektív rendszer fejlődhet ki a Dunántúl keleti felében, ill. a Duna-Tisza köze fölött, amelyhez felhőszakadás, heves kifutószél, jégeső társulhatna elsősorban erős multicellákból rendszerbe szervezdőve. Valamivel nagyobb valószínűséggel az esti óráktól szupercellás zivatar is kialakulhatna, heves eseményekkel. A konvekció az éjszakai órákban is folyatatódhatna elsősorban felhőszakadással kísérve.
