Egy hullámzó frontrendszer helyezkedik tõlünk északnyugatra, amely a mai nap folyamán várhatóan végig határainkon kívül marad, elõtte a délutáni órákban egy meleg nedves szállítószalag húzódik az ország déli, délnyugati részére a délutáni órákban. Középszinteken, magas szinteken egy viszonylag mély teknõ elõoldalán erõsek a magasban az áramlások, több szinten futó áramlások is elõfordulnak, amely jelentõs vertikális szélnyírást biztosít. Továbbá középszinteken a nagytérségû emelõhatások is igen jelentõsek lesznek az elkövetkezõ 36 órában.
A vázolt szinoptikus helyzetkép kedvezõnek tûnhetne a nagy területen kialakuló heves konvektív események kialakulásához. Azonban az említett teknõ elõoldalán 500 hPa-on a nap folyamán több fokos meleg advekció várható, amely a nap folyamán folyamatosan csökkenõ függõleges hõmérsékleti gradienst eredményez és ezt csak részben tudja ellensúlyozni az alacsonyszinteken végbemenõ meleg advekció. Így a viszonylag kisebb területre kiterjedõ nagy labilitás értékek jelentõsen korlátozhatják a heves események várható elõfordulási helyét.
A nap folyamán az erõs középszinti nagy térségû emelõ hatások következtében az országban több helyen elõfordulhat zápor vagy zivatar, de heves eseményekre leginkább a Dunántúl délnyugati felében számíthatunk.
Ezekre területekre a délutáni órákban dél felõl egy meleg nedves szállítószalag húzódik, amely alatt erõs nedvesség konvergencia várható. Illetve itt várhatóak a legnagyobb labilitási értékek (Cape: 500-1000 J/kg). A 0-6 km-es szélnyírás szintén jelentõs (15-20 m/sec), az alacsonyszinti is (10 m/sec) illetve 0-3 km-es helikalitás is nagy (200-250 m2/s2). A kihullható víz 35 mm körüli, amely ilyen hõmérsékleti profilnál heves felhõszakadásokat jelent. Ezek alapján elmondható, hogy a délutáni órákban a délnyugaton nagyobb eséllyel a határ közelében elõfordulhatnak nagy valószínûséggel nagy csapadékú szupercellák. Az alacsony felhõalap (800-1500 m), illetve a fent felsorolt feltételek, a helyzetet kiemelten tornádó veszélyessé teszik, F2-es szupercellás tornádónak is van esélye. A DCAPE értékek, ill. a középszintû kiszáradás fõként 18 UTC-re lesz jelentõsebb, amely a microburst-ok kialakulását valószínûsíti. Az erõsebb kiszáradás, azonban a feltételezhetõen kialakuló szupercella RFD-jét (hátoldali leáramló területét) hidegebbé teheti, ami azonban csökkenti a tornádó potenciált. Az erõs alacsonyszintû nyírás és emelõhatások kedveznek a zivatarok vonalba rendezõdésének, azonban a labilitás értékek ennek jelentõs határt szabhatnak.
A késõ esti órákban dél felõl, a várhatóan 500 hPa-on beinduló hideg advekció hatására vonalba rendezett zivatarok (vonalba rendezett mezoléptékû konvektív rendszer is kialakulhat) érhetik el az országot, amelyek azonban jellemzõen nem lesznek hevesek, megfelelõ labilitás hiányában. Jelentõs csapadék azonban nagy területen elõfordulhat belõlük.
Összefoglalva:
- Délutáni esti órákban szupercellák alakulhatnak ki délnyugaton.
- A szupercellához elsõsorban a felhõszakadás társítható (20-50 mm) és az átlagnál nagyobb eséllyel tornádó, amely akár F2-es erõsségû is lehet.
- A szupercellákból elõfordulhat lokális szélvihar (microburst), ill. az átlagnál kisebb valószínûséggel jégesõ is (2cm vagy kevéssel afölötti átmérõvel).
Az F2-es tornádó átlagosnál nagyobb valószínûsége, a konvektív elõrejelzés kettes fokozatúba történõ minõsítését tehetné indokolttá, azonban a megfelelõ feltételek Magyarországon belüli kis területen történõ elõfordulása okán, az egyes fokozatot tartjuk megfelelõbbnek.
