Írásunk a 2017. május 23-án (kedd) délután Dunaújváros térségében kialakult nem mezociklonális eredetű tornádót mutatja be, a jelenséget ábrázoló fotókkal, az okozott károk felmérésével és az eset meteorológiai hátterével.
A Dunaújváros és Perkáta közötti területen Papp Péter, szemfüles képzett viharvadászunk, a ViharVonal csapat oszlopos tagja csípte el a tornádót, pár száz méterről dokumentálva végig az eseményeket. Megfigyelései szerint a koncentrálódó örvényesség eleinte a talaj közelében vált látványossá, kisebb-nagyobb adagokban szívódott fel a forgó por, majd később a kondenzációs tölcsér is előbújt. Az esemény másnapján szintén Papp Péter vonult ki a helyszínre, hogy felmérje a károkat.
A tornádó életciklusát tekintve elmondható, hogy helyi idő szerint az első talajmenti, por által megfestett örvény 15:47-kor jelent meg, 16:00-kor már felbukkant a kondenzációs tölcsér is, ami 16:04-re ért le legjobban (a fényképeken is látható módon kb. a felhőalaptól számított távolság feléig), 16:09-kor pedig a tornádó feloszlott. Ebből is látszik, hogy jó tartós volt a koncentrált örvényesség, tulajdonképpen 22 percig élt a tornádó.
Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a talajról felkavarodó por, törmelék megfesti a forgó légoszlopot, akkor az már tornádónak minősül, függetlenül a kondenzációs tölcsér méretétől, vagy akár meglététől.
Klikk a fotókra a nagyobb verzióért!
Az alábbi beszámolóban Papp Péter saját szavaival meséli el, hogy egy kis háztáji viharvadászat keretében hogyan kapta el a tornádót.
Nem is kellett sokat időzni. Északnyugat felé egy komoly kis multicellás rendszer indult fejlődésnek. Közben a település felett egy határozott konvergencia kezdett el kiépülni, szinte robbanásszerűen emelkedtek a gomolyfelhők. Ekkor már a szokásos helyemről, kint a határban figyeltem az eseményeket. Tőlem kb. 1-1.5 km-re észrevettem egy kisebb porfelhőt, amit annak tulajdonítottam, hogy a mezőgazdasági gépek verték fel. Utána egyre közelebb újabb és újabb porfelhő formálódott, és ekkor tudatosult bennem, hogy a markáns konvergencia akár még tornádót is produkálhat. Összesen 4 örvényt figyeltem meg a talajon, a legközelebbi alig pár 100 méterre tőlem. Rögtön ezután a konvergencia mentén húzódó felhőalapon észrevettem egy rotáló részt. Abban a pillanatban ismét felpattantam a biciklimre, és irány délkelet, amíg egy jó pozíciót nem találok. Alig mentem 1 km-t, meg is álltam.
A korábban már említett forgó rész alatt egyszer csak kibukkant egy tuba. Gyorsan ereszkedett lefelé, közben pedig egyre vastagabb is lett. 16:04-re ért le legjobban, kb. a felhőalaptól számított távolság feléig nyúlt le, miközben a lentről felszívódó porcső már megfestette a forgó légoszlop alsó részét is.
Mérhetetlen izgalom lett rajtam úrrá. Egyfolytában kattintgattam, amikor hirtelen elkezdett szakadni az esővel vegyes jég. Nem törődve semmivel tovább folytattam a dokumentációt, miközben csapattársaimmal beszéltem, és üvöltöttem nekik! Tornádóóó! Gyerekek tornádóóó! 16:09-kor a tölcsér felszívódott, és lassan elindultam haza. Az otthon melegében rögtön arra jutottam, hogy egy kárfelmérést kell csinálni. Több helyszínről készített képeket nézegetve, 3 órás munka után sikerült kiszögelni egy pontot. Másnap, május 24-én már a reggeli órákban biciklire pattantam, és irány a kijelölt pont. Szerencsére sikerült elég pontosan belőni a helyét, így néhány perces keresgélés után meg is találtam a tornádó helyszínét."
A károkból megállapítható, hogy a megfigyelt példány egy EF0-s tornádó volt. A nyomok kb. egy 100 méteres területen voltak felfedezhetőek, nagyjából a Dunaújváros közelében fekvő két aprócska település, Mélykút és Pálhalma között félúton, lakóépületektől távol. Az érintett terület közigazgatásilag Nagyvenyimhez tartozik. Jellemzően letört ágak és a szántóföldbe karmolt íves mintázat mutatta, hogy merre tevékenykedett a légörvény.
Az időjárási modellek, konvektív analízisek kérdéses időszakát átvizsgálva látszik, hogy az érintett területen fennálltak a nem mezociklonális tornádók létrejöttét támogató légköri feltételek. Az alábbi két ECMWF konvektív analízis térképen több kardinális komponens is megfigyelhető, melyek egyébként a tornádó kialakulását közvetlenül megelőző perceket mutatják (13:40 UTC = 15:40 LT). Egyfelől a kérdéses térségben masszív ciklonális konvergencia mutatható ki a 10 m-es áramvonalak segítségével, mely összeáramlás igen lassú mozgású, és addigra már tartósan fennállt a régióban. Másfelől ez a zóna éppen egybeesik az ország egyik leglabilisabb foltjával, a centrumában 2500 J/kg-ot is elérő SBCAPE-pel.
A GFS reprezentatívként elkönyvelhető kimenetein az is szépen látható, ahogy a kritikus időszakban a térségbe húzódik egy relatív örvényességi góc, mely 700 és 500 hPa között feltűnő, de legmarkánsabb a 700 hPa-os szinten.
Mindezek együtt azt eredményezték, hogy az összeáramlás mentén függőleges tengelyű felszínközeli örvény képződött, melyet az erős feláramlás hatékonyan volt képes felfelé meghúzni, és ezáltal az örvény átmérőjét hirtelenszerűen csökkentve jelentősen növelni annak forgási sebességét, a folyamatot tornádó kialakulásáig fokozva.
A szupercellákhoz szükséges, mezociklonális tornádókhoz optimális vertikális szélnyírási mutatók ugyanakkor nem mutatkoztak a térképeken, ahogy pl. a lenti, 0-6 km-es szélnyírást ábrázoló 15:40 LT időbélyegű ECMWF konvektív analízis is csak 5 m/s alatti értékeket ad.
Az alábbi, nagyobb felbontású budapesti reflektivitási radarkép animáción jól kivehető a Dunaújváros térségében rotyogásnak induló, tornádót is eredményező konvekció.
Befejezésnek bónuszként álljon itt a következő exkluzív felvétel, melyet Simon Endrétől kaptunk, aki Nagyvenyimről fényképezte le a jelenséget.
