Fokozat:
Érvényesség vége:
vasárnap, június 23, 2013 - 06:00
Összefoglalás:
Lassú változás kezdődik annak köszönhetően, hogy a napok óta felettünk húzódó gerincet a nyugatról közelítő teknő fokozatosan kelet felé szorítja, így egyre kevésbé lesz hatással időjárásunkra. Ezzel párhuzamosan rég látott, bár gyenge hidegadvekció kezdődik középmagas szinteken és olyan abszurd dolgok jelennek meg térségünkben, mint a légköri nedvesség. Ezt pár napja még nehéz lett volna elképzelni, de a felettünk kimélyülő sekély ciklon lassítja a Dunántúlon tanyázó hidegfront átvonulást, miközben szépen töltődik fel nedvességgel a front vonala és annak előoldala is. Az olyan régóta problémát okozó nedvességi viszonyok végre jelentősen javulnak (bár még mindig nem lesznek tökéletesek), és a nyugatról közelítő teknő előoldalán masszívabb jetek és időről időre pozitív örvényességi mezők felénk helyeződésével is számolni lehet. Ha ez még mind nem lenne elég, a térségben húzódó sekély ciklon lokális konvergenciái is hozzájárlhatnak a zivatarképződéshez, ami ma elsősorban a középső és keleti területeket érintheti. Mindhárom zivatartípus lehetséges: egycellás (pulzáló), multicellás, sőt szupercellák is lehetnek, amik járhatnak a heves események teljes spektrumával. A helyenként fellépő nagytérségű emelési tényezők mentén ezek rendszerbe szerveződhetnek, akár MKR(ekké) is alakulhatnak. A zivatartevékenység az éjszakai órákban is folytatódhat.
Részletezés:
Az események lefolyásában jelentős szerepe van a sekély ciklon viselkedésének, hiszen ez határozza meg a felettünk húzódó gyenge hidegfront helyét. Az előrejelzések alapján a ciklon középpontja csak lassan helyeződik kelet felé, közben annak nyomása hullámzóan változik és a térségünkben húzódó áramlások is meglehetősen kaotikusan változnak, így a front vonalának pontos helyét csak nehezen lehet meghatározni, de éjszakáig valószínűleg a Dunától nyugatra marad majd. A melegszektorban ismét magas labilitás halmozódik fel, helyenként 2000 J/kg környékére emelkedik a CAPE. A lassan növekvő nedvesség elősször az Északi-Középhegységben, majd az északkeleti területeken teszi optimálissá a légkört zivatatok kialakulásához, amik már a nap első felében megjelenhetnek és napközben főként a helyi hatások, konvergenciák mentén képződhetnek, alkothatnak kisebb rendszereket. Később a délebbre eső területeken is megindul a konvekcó.
A helyzetet bonyolítja, hogy a teknő előoldalán húzódó jet fokozódó szélnyírást biztosít a labilitással átfedésben, ám napközben a Dunától keletre még nem igazán érezteti hatását, de az esti órákhoz közeledve a 15-17,5 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás egyre keletebbre húzódik, és késő estére, éjszakára már a Kelet-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén alakuló cellák típusát határozhatja meg oly módon, hogy erős multicellás, helyenként szupercellás konvekciót eredményez. Nem csak a szélnyírás növekszik, de délnyugatról egyre inkább pozitív örvényességi mezők veszik át a szerepet középszinten, ráadásul éjszaka a front is kissé megindul délkelet felé, ami újabb hullámban indítja el a zivatarképződést az éjszakai, hajnali órákban. A jelenlévő nagytérségi emelési tényezők pedig akár MKR-ré is szervezhetik őket. Az energiát a Dunától keletre lévő területeket kitöltő magas ekvipotenciális hőmérsékletű levegő és a hozzá kapcsolódó magas MUCAPE biztosítja majd, így egy szépen kifejledt, DNY-ÉK irányban áthelyeződő rendszerrel lehet számolni.
Veszélyforrások:
- felhőszakadás: napközben főként a Dunától keletre (azon belül is elsősorban annak északi részén, délen kisebb eséllyel) várhatóak pulzáló vagy gyenge multicellás zivatarok, amik járhatnak 30 mm-t meghaladó csapadékkal, így megfelelő terepviszonyok mellett kialakulhat villámárvíz. Ráadásul ezek a zivatarok helyenként rendszerbe szerveződhetnek, sőt éjszaka kifejezetten nagy egy DNY-ÉK irányban áthelyeződő MKR lehetősége, ami már nagyobb területeken okozhat jelentős csapadékot
- jégeső: a magas labilitás miatt a CAPE jelentős része van az elsődleges jégnövekedési zónában, ami magában hordozhatja a nagyméretű jeget, de a nyugatról fokozódó szélnyírás miatti szupercella veszély miatt még este, éjszaka is előfordulhatnak 2 cm körüli vagy azt meghaladó jegek
- szélvihar: a lassan növekvő nedvességi viszonyok ugyan növelhetik a zivatarok eséllyét, de a légprofil még így is extrémen száraznak mondható, ezt bizonyítja a 22-28 fok környezetébe emelkedő ekvipotenciális hőmérséklet gradiense, ami a burst-ök kialakulási veszélyére figyelmeztet. Ezek olyan egyenes irányban terjedő szelek, amiknek sebessége könnyen meghaladhatja akár a 90 km/h-t is
- tornádó: az átlagosnál alacsonyabb valószínűséggel
Megjegyzés:
Mivel a heves események teljes spektruma előfordulhat, ezért 1-es fokozatú konvektív előrejelzést adtam ki.
