Áttekintés, összefoglalás
A Kárpát-medence térségét ma ismét egy hullámzó hidegfront érinti észak felől, hasonlóan, mint egy héttel ezelőtt. A front déli oldalán igen meleg levegő helyezkedik el, a front mentén a magassági szél is megerősödik, de ezúttal kevesebb nedvesség áll rendelkezésre, és a szélnyírás is picit alacsonyabb értékeket vesz fel a múltkorihoz képest. Ennek ellenére a helyzet magában hordozza a heves események lehetőségét, a fő veszélyforrás a jégeső és a villámárvíz, főként az Északi-középhegység területén.
Részletezés, elemzés
A labilitási viszonyokat áttekintve, a sbCAPE értéke nagyjából 1000-1600 J/kg körül maximalizálódik, és ebben a két nagy modell (GFS ill. ECMWF) is egyetért, utóbbiban 100-200 J/kg-al magasabb értékek láthatóak. A nedvesség sokáig nem lesz elegendő a zivatarok kialakulásához (maximum 1-2 alakulhat ki a kora délutáni órákig), viszont a délután második felében egyre növekvő eséllyel alakulhatnak ki zivatarcellák a front közeledésével, főleg az Északi-középhegység területén, ami orografikus triggert is biztosít. Az ebben a térségben várható erőteljes, ÉNY-DK tengelyű alacsonyszintű konvergencia is kulcsszerepet fog játszani a késő délutáni órákban, ami az említett orográfiával együtt intenzíven rá fog segíteni a feláramlások megindulására.
A középhegység előterében ÉK-ire beforduló, alacsonyszintű szél azt eredményezi, hogy az ÉK-i országrészben a szélnyírás eléri a 15-18 m/s-os is, ami esélyt teremt szupercellák kialakulására. A zivatarosabb területeken a 0-3 km-es helikalitás néhol elérheti a 200 m2/s2-et, de ez a terület jóval kisebb lesz a múltkorihoz képest. (Mezociklonális tornádónak alacsony a valószínűsége, az alacsonyszintű helikalitás és szélnyírás kedvezőtlen volta miatt). Összességében, ma kevésbé heves szupercellák várhatóak az egy héttel ez előtti helyzettel összehasonlítva.
A légtömeg magas víztartalommal rendelkezik (30-38 mm a kihullható vízmennyiség), így a zivatarcellák produkálhatnak akár villámárvizet is, ami az Északi-középhegység viszonyait tekintve kiemelendő. A jégnövekedési zónában jelentős CAPE jelenik meg, és átfedésben is van a kedvezőbb szélnyírás értékekkel, ezért az ország ÉK-i megyéiben a szupercellák produkálhatnak akár 3-5 cm átmérőt elérő jégesőt is. A késő délutáni órákban nem zárható ki teljesen, hogy az Alföld északi felén is kialakulnak majd zivatarok (főként a konvergencia mentén), amelyek viszont heves kifutószelet is okozhatnak az ottani szárazabb légprofil miatt (a DCAPE eléri a 700-800 j/kg-ot).
Veszélyforrások:
- Villámárvíz: főként az Északi-középhegységben
- Jégeső: főként az ország ÉK-i megyéiben, a szupercellákban előfordulhat 3-5 cm-es átmérőjű jégeső
- Szélvihar: a kifutószelek okozhatnak 90 km/h feletti széllökést
