Összegzés: Az előttünk álló hétvégén a heves zivataroké lesz a főszerep hazánk színpadán. Kezdetben leginkább csak a dunántúli-, illetve az ország középső területein, majd vasárnap délutántól már a keletebbre eső régiókban is. A zivatarok - típusukat tekintve - multicellás, illetve szupercellás jegyekkel rendelkeznek majd, illetve jó eséllyel MKR-ré (Mezoléptékű Konvektív Rendszer) is szerveződhetnek. Az előttünk álló két nap legfőbb veszélyforrásai a villámárvíz, heves jégeső (2-5 cm), szélvihar (szupercellák és bow echos zivatarok környezetében akár 90 km/h-t elérő, meghaladó), és akár tornádó(k) kialakulása lehet.
Mindent összevetve, a helyzet 2-es fokozat kiadását teszi indokolttá.
Részletezés: Hazánktól nyugatra egy magassági hidegcsepp fűződik le fokozatosan, s közelíti meg a Kárpát-medence térségét. A hidegörvény hatására egyre labilisabbá (a GFS 1200-1400 J/kg-ot, az ECMWF 1750-2250 J/kg-ot mutat) válik az ország nyugati része. A hidegcsepp kvázi előoldalán nagy nedvességtartamú légtömeg éri el az említett országrészt, amely szintén kedvező feltételeket teremt a zivatarok kialakulásához. A szupercellák létrejöttéhez szükséges szélnyírási feltételeket egy tőlünk délre húzódó, ám magjával hazánkat nem érintő magassági futóáramlás segíti. Mindennek köszönhetően a GFS és az ECMWF modell is 15-17,5 m/s-os szélnyírást víziónál a Dunántúl egyes területeire. A forgó feláramlás létrejöttét a helikalitási viszonyok is támogatják. A GFS futásai alapján 0-3 km-en (amely leginkább mértékadó a forgó feláramlás kialakulásában) 250-300 m2/s2 értékeket várhatunk 5-ös SCP index-szel kiegészülve. Szupercellák környezetében, a késő délutáni/esti óráktól kezdve, akár tornádó(k) kialakulására is esély nyílhat, az alacsony LCL szint, a 0-1 km-es szinten jelentkező szélnyírás (7,5-10 m/s), illetve a 0-1 km-es helikalitási viszonyok (50-175 m2/s2, 0,2-es STP index) következtében. A képet valamelyest árnyalja a légkör alsó részeiben megjelenő konvektív tiltás (CIN).
Mindeközben egy sekély ciklonális mező is kialakulni látszik, amely következtében talajszinten egy hosszan elnyúló, tartós konvergenciavonal is megjelenik. A tartós, egyhelyben álló összeáramlási zóna könnyen rendszerbe szervezheti a kialakuló zivatargócokat, s így egy MKR-ré (Mezoléptékű Konvektív Rendszer) is összeállhatnak. A kimondottan magas 0-3 km-es szélnyírási értékeknek (18-20 m/s) köszönhetően a létrejövő rendszer könnyen bow echosodhat is, amelyek legfőbb veszélyforrása a heves kategóriát is elérő, vagy meghaladó (<90 km/h) széllökések lehetnek.
A konvekció várhatóan az éjszakai órákban is folytatódik majd és vasárnap is a zivatarokkal tarkított időjárás marad a jellemző, amelyek ismételten rendszerbe szerveződhetnek a tartós összeáramlási vonal miatt. A délies áramlással érkező, nagy nedvességtartamú levegő egyre nagyobb részben tölti ki a Kárpát-medence térségét, így a nap előrehaladtával a keleti országrészben is számíthatunk zivatarokra (kis eséllyel). A leglabilisabb (a GFS alapján 1750-2000 J/kg) területek viszont továbbra is a Duna vonalától nyugatabbra lesznek. A szélnyírási viszonyok is ezekben a régiókban maradnak a legideálisabb tartományban (15-20 m/s) a már fent említett jet következtében. A szupercellákhoz kapcsolódó legfőbb veszélyforrás a nagy méretű jégeső (2-5 cm átmérő) és heves széllökések (>90 km/h) mellett a kora esti óráktól, mezociklonális tornádó(k) megjelenése lehet. A GFS alapján a helikalitási viszonyok (0-1 km-en 50-300 m2/s2 értékek 0,5-ös STP-vel kiegészülve, míg 0-3 km-en 300 m2/s2 11-es SCP-vel), a több szinten megjelenő erőteljes örvényesség advekció, alacsony LCL szint és magas 0-1 km-es szélnyírás, illetve a magas harmatpont is támogatja a tornádó(k) kialakulását. Az ECMWF – amely gyakran a mértékadóbb modell – azonban valamivel visszafogottabb, ám nem zárja ki kialakulásuk lehetőségét. Még a GFS első sorban a déli (Baranya megye, Somogy megye), addig az ECMWF az északnyugati (Vas megye, Győr-Moson-Sopron megye, szlovákiai) területeket tartja a legoptimálisabbnak. A képet - szombathoz hasonlóan - valószínűleg árnyalni fogja a légkör alsó részeiben felgyülemlő konvektív tiltás (CIN).
Bizonytalanság azért akad, egyrészt a modell inkonzisztencia miatt, másrészt kérdéses, hogy az éjszakai konvekció mennyiben fogja befolyásolni a másnapi (vasárnap) helyzetet. Mindent összevetve 2-es jelzés kerül kiadásra, azonban ez könnyen mérsékeltebb, 1-es forgatókönyvé is avanzsálódhat.
Veszélyforrások:
Villámárvíz: A magas kihullható vízmennyiség (36 mm) miatt lokálisan villámárvizek kialakulására is esély mutatkozik egy-egy felhőszakadás által.
Jégeső: Szupercellák és a multicellás zivatarok környezetében 2-5 cm környéki jégméret is előfordulhat.
Szélvihar: A várható bow echós rendszer és a helyenként magas Delta ThetaE (18-20 fok) értékeknek köszönhetően akár a heves kategóriát (>90 km/h) elérő/meghaladó széllökésékre is esély mutatkozik.
Tornádó: Szupercellák környezetében a várható alacsony felhőtető, és kondenzációs szint, illetve a magas alacsonyszintű (0-1 km) szélnyírásnak és az általa generált magas helikalitási értékek következtében tornádó(k) kialakulására is esély nyílik .
Készítette: Komjáti Kornél /Viharvadászok Egyesülete/
