Összefoglaló: ugyan az érdemi események várhatóan majd csak szerdán lehetnek, a mai nap is hordoz magában lehetőségeket: a Dunántúlon (kezdetben inkább a nyugati, majd a déli felén) a délutáni óráktól alkalmasak lehetnek a légköri feltételek szupercellák kialakulására is. A helyzet jelentős bizonytalansággal terhelt, ugyanis a légköri instabilitásnak fokozatosan gátat szabhat a magassági (500 hPa-os) melegedés, miközben a felszín közelében is egyre inkább északias lesz a jellemző áramlás, amely fokozódó konvektív tiltásként jelenik majd meg. A kedvező szélnyírásos környezetben azonban kialakulhat egy-egy szupercella, amelyeknél a legfőbb veszélyforrást a jégeső (~1-4 cm átmérő), esetleg a Dél-Dunántúlon a szélvihar (80-90 km/h széllökés) jelentheti.
Részletezés: Nyugat-Európában egy hosszúhullámú teknő helyezkedik el, amelynek előoldalán meleg-nedves szállítószalag (MNSZ) húzódik a Kárpát-medence fölé. A teknő előoldalán ezzel egyidőben egy sekély ciklonális mező is fejlődésnek indul, középpontjával várhatóan a Dél-Dunántúl és Horvátország északi területei felett. A szállítószalag már kedd hajnalban térségünk fölé helyeződik, amelyben lokális több Theta-E (850 hPa) maximum is kirajzoldóhat a nap folyamán, egyikük éppen a Dunántúl felett a késő délutáni, esti órákban. A teknő előoldalán, középszinten egy szakadozott jet húzódik, amely főként inkább csak szerda hajnalra közelítheti meg igazán hazánk térségét, ennek ellenére elégséges szélnyírást teremthet (0-6 km-en 15-20 m/s) szupercellák számára már a késő délutáni, kora esti órákban is. A szélnyíráson túl a jet közelsége nagytérségi emelőhatásként is támogathatja a konvektív folyamatokat, a 200-500 hPa-os rétegben megjelenő átlagos divergencia érték alapján.
A komolyabb konvektív folyamatok beindulását elsősorban a már említett ciklonális mező okozta konvergencia segítheti, a domborzat (kiemelten az Alpok, esetleg a Bakony) okozta emelőhatás mellett. A MNSZ-szel érkező meleg és nedves légtömeg hatására a légkör alsó szintjein megfelelőek lehetnek a feltételek zivatarok kialakulására (kezdetben inkább nyugaton, északnyugaton; a Dél-Dunántúl inkább csak estére nedvesedne át). A meleg és nedves levegő advektálódásának köszönhetően (annak ellenére, hogy 500 hPa melegszik) megfelelő vertikális hőmérsékleti gradiens jelenhet meg az említett térségben (7-7,5 K/km lapse rate-k), amely a labilitási paraméterekben is megmutatkozik (ECM: 1000-1500 J/kg CAPE, 300-700 J/kg MLCAPE). A főbb problémát inkább a területi átfedés jelentheti. A legkedvezőbb nedvességi viszonyoknál a délután folyamán már egyre inkább északias áramlás jelentkezne a hátoldalon, amely jelentős CIN (helyenként 100+ J/kg is megjelenik) növekedéssel is járna, miközben a labilitás is egyre inkább délebbre szorulna a fokozódó magassági melegadvekció hatására. Mindez a Q-vektor divergenciában is egyre inkább nagytérségű leáramlásként jelenne meg 500 hPa-on.
A jelenlegi modellfuttatások (nem-hidrosztatikus, hidrosztatikus modellek is) azért nagyjából egyetértenek abban, hogy az Alpok, illetve a tartós, erős konvergencia (főként a nyugat, délnyugat Dunántúlon, esetleg a Bakonyban) átsegíthetik az emelkedő légelemeket a konvektív gátláson, így zivatarok kialakulásával számolnak. Ezek a zivatarok pedig a szélnyírási profil alapján akár szupercellák is lehetnek. A délnyugati országrészben - ahol felszín közelben inkább délkeleties, keleties marad még az áramlás - erősen görbült hodográfok jelenhetnek meg, amelyben a szélnyírás nagy része az alsó 1-2 km-es rétegre összpontosul. Mivel a nyírás vektora a konvergenciával közel párhuzamos, ezért a rendszerbe szerveződést kevésbé támogatná (a magas CIN is további gátló tényező), ellenben a jelentős alacsonyszintű szélfordulással segítheti erősebb szupercellák kialakulását (SREH 0-3 km: 180-250 m2/s2, SREH 0-1 km: 100-160 m2/s2) is. A konvekció várhatóan szerdára virradó éjszaka is kitart majd és az események fokozatosan a keleti országrészre helyeződnek. Ekkor már kisebb rendszerbe szerveződés (MKR) sem kizárt.
Veszélyforrások:
Jégeső: szupercellák környezetében a jégeső lehet a legfőbb veszélyforrás köszönhetően a szélnyírásnak, illetve a jégnövekedési zónában található instabilitásnak (délnyugaton 500-700 J/kg MUCAPE értékek is megjelennek a 0 és -30 fok közötti rétegben).
Szélvihar: szélvihar (80-90 km/h körüli széllökések ) esélyét sem lehet teljességgel kizárni, főleg, ha valamelyik cella a ráfutna a Dél-Dunántúlon lévő szárazabb levegőre (9-10 fok körüli Td deficit, 20-21 fok DThetaE).
Villámárvíz: ugyan intenzív csapadékhullás kísérheti a cellákat, de a helyzet felhőszakadás (és villámárvíz) szempontjából nem a legkedvezőbb.
Tornádó: szupercellákhoz köthetően nem lehet kizárni a tornádó kialakulását (főleg az erősen görbült szélprofillal rendelkező délnyugati területeken), de a magas CIN értékek, illetve a kiszáradás nem segíti kialakulásukat.
We issued a category 1 forecast as supercells are possible in Hungary, especially from the late afternoon in the western part of the country. The supercells can produce large hail with diameter of 1-4 cm, and severe (80-90 km/h) wind gusts. In the southwestern part of the country tornado cannot be ruled out.
