Érvényesség: 2020.07.31. 20:00 – 2020.08.02. 08:00 CET
Összegzés:
Hazánk időjárását a következő 36 órában egy északnyugat felől lassan közelítő frontrendszer alakítja, amely vasárnap délutánig csak alig mozdul délkelet felé, azonban hullámzó mozgásának köszönhetően szombaton betüremkedik az északi-északnyugati országrészeink felé, majd később visszahullámzik. Ezt követően vasárnap délután határozottan meglódulva hétfő reggelig eléri keleti-délkeleti határainkat is. A frontrendszer két légprofiljában élesen eltérő levegőmasszát különít el egymástól: délkeleti oldalán egy többnyire száraz, igen forró, afrikai eredetű levegő nyomul, amíg északnyugati oldalán jóval nedvesebb, hűvös levegő helyezkedik el. A front vonalában kiváló feltételek lesznek zivatarok kialakulásához, hullámzó mozgásából adódóan pedig optimális feltételek akár több zivatarrendszer felépüléséhez is hétfő reggelig. Már önmagában a front száraz légkörre való ráfutása is melegágya lenne a heves kísérőjelenségekkel járó zivataroknak, azonban a tengelyével Nyugat-Európa felett hurkot vető hosszúhullámú teknő előoldalán lévő futóáramlások igen erős szélnyírást biztosítanak a konvekció jellegének befolyásolásához hazánk felett. Jelen állás szerint a szombat esti front behullámzás következtében nyugatról egy MKR felépülésével lehet számolni, ami éjszaka súlypontjával inkább az észak-dunántúli részeket érinti (intenzívebb gócokkal annak déli-keleti peremén). Ez hajnalban fokozatosan kelet felé haladva a délelőtti órákban érheti el keleti határainkat. Vasárnap napközben átmeneti szünet után (délről visszalöttyen a száraz, forró levegő) délután újra ostrom alá vesz minket a front. Ennek mentén főleg az ország északi felén izolált és rendszerbe szervezett formában egyaránt károkozó szupercellák kialakulásával is számolni lehet, melyek útjában szignifikáns heves események is előfordulhatnak (50 mm-t meghaladó csapadék, 5 cm feletti átmérőjű jégeső vagy 120 km/h-t meghaladó kifutószelek, károkozó microburst-ök, kis valószínűséggel mezociklonális tornádó). Vasárnap este, ahogy a front délkelet felé halad, valamelyest csökkennek a zivatarképződés feltételei, illetve a front alacsonyszinten gyorsan előre nyomulhat, amely az ország délkeleti felében uralkodó szárazabb légprofillal együtt nem annyira kedvező mozzanat, persze ennek ellenére emelt konvekcióval arra sem zárható ki zivatar. A várható időjárási események miatt 2-es konvektív előrejelzés kiadását tartottam indokoltnak.
Részletezés:
Jelenleg hazánk északnyugati felére betüremkedett a frontrendszer hidegfronti szakasza, délután azonban megkezdődik annak fokozatos visszahullámzása. Érdemi labilitás az utóbbi 12 órában átvonuló MKR-t követően főleg a délnyugati területeken áll rendelkezésre. Ezt mutatja a Dél-Dunántúlt elérő MKR jelenléte is. Ha hihetünk az előrejelzésnek, akkor rövidesen elcsendesül, veszít aktivitásából, ahogy keletebbre egyre szárazabb területekkel lép kölcsönhatásba és a front visszahullámzásával ismét teret hódít a szárazabb levegő délkelet felől.
Szombat délután, estefelé legnagyobb eséllyel az északnyugati országrészben lehet zivatar, máshol jobbára stabil és száraz lesz a légrétegződés , persze néhol főleg helyi hatások következtében nem zárhatók ki. Szombat éjszaka a frontrendszer hidegfronti szakaszával ismét belátogat az országba, beindítva ezzel a zivatarképződés láncreakcióját nyugatról. Ismételten egy MKR felépülésével lehet számolni, amelyhez az energiát a délnyugatról felépülő szállítószalag és az azt megemelő, délkelet felé nyomuló hidegfronti szakasz kölcsönhatása adja. A légköri feltételek ebben az időpontban nem igazán alkalmasak komoly, heves események kialakulásához, viszont az MKR struktúrálisan szervezettebb szakaszain azért előfordulhatnak említést érdemlő (70-80 km/h) kifutószelek és komoly csapadékösszegek (30 mm felett), valamint jellemző lehet a bőséges elektronos aktivitás. A leginkább fejledt, szervezett részek az ország északi része felett helyezkednek majd el. Jellemző lehet életciklusában leépülő-újáépülő szakaszokat észrevenni, mint ahogy a szombat hajnali-reggeli MKR életciklusában is végig követhető volt a folyamat.
Vasárnap délelőtt megkezdődik a frontzóna újabb jelentős visszahorpadása, melynek során délkelet felől ismét eláraszt minket a forró és száraz légtömeg. A várható heves, esetlegesen szignifikáns heves eseményeket okozó konvekció kialakulását pedig az ezt követő folyamatok segítik majd elő.
Vasárnap délután a frontzóna hidegfrontként viselkedve ismét megindul délkelet felé. Ez a folyamat immár napközben, erőteljes besugárzást megelőzően kezdődik meg, amely azt jelenti, hogy a fokozottan átmelegített felszín következtében jelentős talajalapú labilitás lehet felhalmozódva (GFS szombat 06z futás: 1000-1500 j/kg, ECMWF szombat 00z futás: 1500-2500 j/kg sbCAPE), mind ezek mellett a teknő előoldalán több szinten hazánk felett húzódó futóáramlás következtében 20-30 m/s 0-6 km-es szélnyírással tökéletes átfedésben. A történethez hozzá tartozik, hogy a GFS és ECMWF előrejelzését összehasonlítva nem csak a labilitás mértékében van jelentős különbség az ECMWF javára, hanem a konvekció beindulásában szerepet játszó konvektív tiltás mértékében is, aminél a GFS-nél jóval magasabbak az értékek, mint az ECMWF-nél, magyarul kifejezve a GFS szerint a feláramlásoknak jóval nagyobb negatív felhajtóerőt kellene leküzdeni ahhoz, hogy zivatart alakítsanak ki. Ez persze önmagában azt is jelentheti, hogy bár kevesebb számú cella alakul ki, de a konvektív felhasználható energián így kevesebb zivatar osztozik, amik így hevesebbek lesznek.
Lényegében szólva a front hidegfrontként történő előre nyomulása és főként az északi országrésznek - a délnyugati áramlás tényét észben tartva - az Alpok által keltett orografikus emelés és az hazánkban megtalálható középhegységek is segíthetnek leküzdeni a nagymértékű konvektív tiltást, amit a GFS számol. A kialakuló zivatarcellák pedig a magas szélnyírás mellett szupercellává fejlődve tartósan fennmaradhatnak. A futóáramlás erősségéből kiindulva azok bow echo formát is felvehetnek.
A labilitás maximuma és a magas szélnyírású környezet északi országrészünk felett található közös metszete is magában hordozza a heves, sőt szignifikáns heves események kialakulási valószínűségét, azonban amellett sem szabad elmenni, hogy a frontzónán lévő nedvesség és az előtte elterülő forró, száraz levegő között igen kiélezett a határvonal. Ebből pedig az következik, hogy mind alacsony, mind pedig középszinten közvetlenül száraz környezettel kölcsönhatásban mehet végbe a konvekció. A GFS szerint a hőmérséklet-harmatpont depresszió mértéke akár a 23-25 fokot is elérhető, a delta Theta-E pedig 16-20 fokos értéket vehet fel az északi országrészben, az ECMWF szerint ez utóbbi a 24-26 fokos értéket is elérheti. Ebből arra lehet következtetni, hogy zivatarcellák közelében jó eséllyel alakulhatnak ki légzuhatagok.
Mezociklonális tornádó bár kialakulhat szupercellákhoz köthetően, azonban a magas konvektív tiltás, száraz felhőalap alatti terület annyira nem kedvez neki, habár az északi országrész felett átvonul majd egy zóna, amely 0-1 km helikalitás szempontjából több, mint optimális feltételeket okoz.
Vasárnap este-éjszaka a frontrendszer hidegfronti szakasza tovább halad a délkeleti országrész irányába, a heves események valószínűsége azonban csökken rajta, emelt konvekció mellett azonban szórványosan arra is előfordulhatnak majd zivatarok.
Összességében elmondható, hogy a vasárnapi heves, esetlegesen szignifikáns heves események kialakulási valószínűségét pont ugyanaz a légköri jellemző növelheti majd, ami egyidőben korlátozhatja, ellehetetlenítheti a zivatarcellák tömeges megjelenését: a felszíni és a középszintű kiszáradás és a frontrendszer menti nedvesség játéka-kölcsönhatása. Némileg stabilizáló tényező lehet a középszinten éppen rólunk lefelé húzódó gerinc következében még nem túl jelentős hideg advekció jelenléte.
Veszélyforrások:
Felhőszakadás, villámárvíz: megfelelő terepviszonyok mellett egy adott terület felett elhaladó zivatarcellák okozhatnak összességében jelentős mennyiségű csapadékot (30-40 mm felett), a frontra párhuzamos cellaáthelyeződés miatt zivatarrendszerek környezetében 50 mm felett
Jégeső: szupercellákhoz köthetően a magas szélnyírás és labilitás kölcsönhatásaként akár szignifikáns jégméret is előfordulhat (5 cm felett)
Intenzív, viharos kifutószelek: a helyzet fő veszélyforrásának tekinthető, hiszen a front mentén fellépő konvekció szempontjából megfelelő feltételek éles kontrasztban vannak annak előterében elhelyezkedő forró és száraz levegővel. Szupercellák esetén a hazánk felett húzódó jelentős futóáramlásokból a leáramlások jelentős mértékben keverhetnek le a felszínre károkozó kifutószeleket, továbbá a modellek által prognosztizált jelentős felhőalap alatti és középszintre számolt kiszáradások következtében tovább nőhet a microburst-ök kialakulási esélye (90-120 km/h feletti széllökésekkel)
Mezociklonális/nem mezociklonális tuba, tornádó: kis eséllyel előfordulhat
