Az eddig a az ország nyugati felében kiterjedt zivatartevékenységet okozó hullámzó frontrendszer a következő 36 órában is meghatározó lesz a Kárpát-medencében. A keddi nap során a front lassan kelet felé nyomul előre, és estig a Dunántúl északi részén alul már stabilizál, előterében viszont továbbra is zajlik majd délies irányból a nedves-labilis levegő áramlása. A magasban a teknő fokozatosan fölénk helyeződik, amihez több szinten is agresszív hidegadvekció kapcsolódik. Emellett a jet is megközelíti az országot délnyugat felől, napközben a jetmag jobb belépő zónája a térség keleti része fölött lesz, míg a Dunántúl déli része fölé a jet tengelye és az ehhez tartozó tropopauza benyomódás (és sztratoszférikus dry intrusion) érkezik meg.
A fenti elrendeződés egyrészt megágyaz a labilitásnak (1500-2500 J/kg SBCAPE, 1000-1500 J/kg MLCAPE, ~40 fokos Thompson Index, -5 fok körüli BLI az ECMWF-ben), másrészt szélnyírást generál: 15-20 m/s-ot prognosztizál az ECMWF 0-6 km-en, aminek viszont a nagy része az alsó pár km-re összpontosul, ezt mutatja a szinte ugyanolyan magas 0-2,5 km-es szélnyírás is (bár a 0-6 km-es mezőhöz hasonlóan ez is változatos elrendeződést mutat). A helikalitás nem kifejezetten magas, vagy legalábbis csak bizonyos szűk régiókban, például a fronthoz köthető szélfordulás mentén a Dunántúlon, itt 200 J/kg fölé is szökhet 0-3 km-en, továbbá az ECMWF mezőben sávosan, konvergenciák mentén láthatunk lokális maximumokat. Az emelést a teknő közelsége okozta örvényesség advekció, a jet jobb belépő zónája és a különféle konvergenciák adhatják (valamint az előrecsúszó front a Dunántúlon). Szupercellás konvekció mindenképpen előfordulhat, a rendszerbe szerveződés is adott (utóbbit a magas nedvességtartalom is segítheti a 35-40 mm-es kihullható vízmennyiségekkel), bár a szélnyírásvektorok továbbra is inkább párhuzamosak lesznek a kényszerekkel. Ez utóbbi tényező rontja igazán gyors mozgású, és ezért kiterjedt szélvihart okozó MKR létrejöttét, a cellák inkább klaszterekbe fejlődhetnek, ahogyan a mostani (hétfőről-keddre virradó) éjjel is. A fent említett konvekció típusok a Dunántúl északi része kivételével bárhol jelentkezhetnek. De igazán szép izolált szupercellákra talán a Dél-Dunántúlon lehet esély a sztratoszférikus levegő okozta kiszáradás (dry intrusion) megérkezésével a délutáni órákban. Az események lefolyása ugyanakkor változatos lehet a labilitás, a nedvesség és a kényszerek változatos térbeli-időbeli eloszlása miatt. A kaotikus kép miatt a bizonytalansági faktor is jelentős ebben a helyzetben, mindez a térbeli/időbeli határozatlanság mellett a heves események erősödésében/elmaradásában is megnyilvánulhat.
Heves események:
- felhőszakadás és villámárvíz: talán ez az elsődleges veszélyforrás a magas kihullható víztartalom, valamint a kényszerekkel párhuzamos terjedés miatt. Az egymás követő cellákból 30-50 mm, vagy azt meghaladó csapadék hullhat rövid idő alatt. Különösen az Északi-középhegységben jelentős a villámárvíz veszélye.
- jégeső: a labilitás nem kifejezetten magas, emellett a legtöbb helyen már átnedvesedik a profil, és bár szélnyírás van (ez sem kiugróan magas) és az alsó szinteken valamelyest megnyúlt is a hodográf, ez az elegy vélhetően nagyméretű (>2 cm), de nem szignifikánsan nagy méretű (tehát inkább 5 cm alatti) jégre lesz elegendő. Természetesen a legnagyobb jégszemek az izolált cellákban alalulhatnak ki, például a már említett dél-dunántúli régióban.
- szélvihar: ahogy ecseteltük korábban, a szélprofil és a kényszerek viszonya nem igazán segíti jól fejlett és kiterjedt leáramlások létrejöttét, legfeljebb csak lokálisan, és a legtöbb helyen az egyre inkább átnedvesedő profil sem kedvez az igazán komoly (szignifikáns) szélviharoknak, viszont a jobban fejlett izolált szupercellák, és az azokból megszülető kisebb méretű bow echók minden további nélkül magukban hordozzák a 90 km/h feletti széllökések esélyét. A helyzet talán ebből a szempontból billeg a legjobban: ha egy bow echósodott cella mégiscsak egy szárazabb levegővel érintkezik (ez a Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén következhet be), akkor esetleg egy-egy 120 km/h-s lökés sem kizárt ezekből a képződményekből.
- tornádó: a térség nagy részén napközben magas lesz az LCL (1000 m vagy afölött), a 0-1 km-es szélnyírás sem lesz kiugró (10 m/s alatt), sem a 0-1 km-es helikalitás (100 J/kg alatt), viszont itt szintén meg kell említeni a dél-dunántúli régiót a front szélfordulása mentén, az itt jelentkező izolált, jobbra térő cellák az ECMWF számítása szerint már jelentős helikalitást (100 J/kg fölött), 10 m/s feletti szélnyírást és 500 m alá csökkenő felhőalapot hasznosíthatnak, így a legnagyobb esélye a tornádónak itt lehet - összesegében és az egész országra kiterjedően azonban kicsi az esélye
Végezetül újból hangsúlyozzuk, hogy az ECMWF mezőkben is jelentkező kaotikus ("foltos") kép miatt az események lefolyása nemcsak térben és időben lehet bizonytalan, hanem az egyes komponensek nehezen tetten érhető, és minden további nélkül elcsúszó átfedése miatt a heves események spektruma sem lőhető be olyan könnyen. Így bár a fenti fejtegetések alapján ez egy erős 1-es kategóriájú helyzet, nem kizárt az sem, hogy végül 2-es kategóriát érő események következzenek be.
We issued Category 1 because we expect widespread (or clustered) convection over Hungary in the next 24 hours with individual cells showing supercellular characteristics and maybe bow echo development. The instability is moderately high, as the deep layer shear, therefore the intensity of the threats is somewhat limited (wind gust above 90 km/h, but mainly below 120 km/h, hail sizes below 5 cm), though there is a chance, also, that a stronger scenario will realize. However, the excessive rainfall and flash floods are surely huge threats in this situation.
