Szinoptikus helyzet:
Hazánk időjárását északkeletről egy tengelyével kelet felé távolodó magassági teknő, ugyanakkor egy nyugatról közeledő közép-troposzférikus hidegörvény határozza meg. A kettő között (felettünk) jelenleg egy magassági gerinc helyezkedik el, amely a nap folyamán ugyancsak kelet felé halad, így nyugatról középszinten fokozatos hidegadvekció zajlik. Talajszinten a Benelux Államok környezetében egy ciklon melyül, amelynek hosszan elnyúló frontrendszere Németországot és Ausztriát átszelve Magyarország dunántúli területein át egészen a Fekete-tenger délnyugati részéig terjed ki. A frontrendszer északi (ciklonközépponthoz közel lévő) része gyors mozgással halad kelet felé, amíg a Magyarországot is érintő szakasza csak keveset mozog, hajnalig a középső országrészig juthat el. Az alapvetően zonális áramlási rendszerben a felettünk húzódó magassági futóáramláson erőteljes hullámzás keletkezik a fentebb vázolt közép troposzférikus teknő és ciklon egymáshoz képesti mozgásának köszönhetően, amely egy Alpok felett kialakuló erőteljes divergens területet hoz létre 200-300 hPa magasságon, okozva ezzel extra nagytérségű emelést a konvekcióhoz. Ez a divergens terület estétől, éjszakától egyre inkább a Dunántúl felé helyeződik.
Részletezés:
A fentebb említett frontrendszer keleti oldalán északi-északkeleti áramlással többnyire száraz, stabil rétegzettségű levegő áramlik, amíg attól nyugatra többnyire nedves, meleg, erősen labilis levegő helyezkedik el. Ebben a zónában a nyugat-, délnyugat-dunántúli területeken figyelemre méltó 60-64 fokos ekvipotenciális maximumok rajzolódnak ki az este folyamán a GFS szerint. Ennek megfelelően az ország keleti területein nem igazán számíthatunk konvektív eseményekre, ám nyugat felé haladva egyre növekvő eséllyel alakulhatnak ki zivatarok. Napközben a Dunántúl felett húzódó szállítószalag okozta konvektív tiltás többnyire gátolni fogja a nyugati területeken felhalmozódó kiemelkedően magas (1500-2500 j/kg) konvektív felhasználható energia hasznosulását, így főként csak orografikus rásegítéssel a hegységek körül vagy a felettünk húzódó frontrendszer környezetében alakulhat szórványosan zivatar. Estétől a nyugatról érkező erőteljes, magassági divergens áramlás viszont berobbantja a konvekciót, ami ekkor jobbára már emelt jelleggel zajlik.
A felettünk húzódó zonális futóáramlás és a rajta keletkező hullámzásnak köszönhetően a labilis területekkel megfelelő átfedésben 15-25 m/s 0-6 km-es szélnyírás áll rendelkezésre, ami bár az este folyamán fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, ám a nyugati, délnyugati területeken éjszakába nyúlóan is elég lehet a szupercellás konvekcióhoz. A 0-3 km-es helikalitás értékek kifejezetten kedvezőek, a GFS előrejelzésein impozáns, jobbra forduló, kampós hodográfok látszanak, amely alapján számítani lehet tartós, hosszú életű szupercellás zivatarokra. Ezek feltehetőleg izolált formában csak rövid ideig lesznek jelen, hiszen az erőteljes nagytérségi emelési tényezők hamar zivatarrendszert alakíthatnak ki.
Amennyiben napközben az emelkedő légrésznek sikerül elérni a szabad konvekció szintjét (valószínűleg nem sok helyen az erős konvektív tiltás miatt, így ebben erős a bizonytalanság) és konvektív cella alakul ki, ott a magas labilitás és erős szélnyírás kombinációjának köszönhetően intenzív, heves zivatar, szupercellával lehet számolni. Ezek fő kísérőjelensége lehet intenzív jégeső (2-4 cm átmérő), illetve 90 km/h-t meghaladó kifutószél. A labilitás jelentős része helyezkedik el az elsődleges jégnövekedési zónában, illetve középszinten 600-500 hPa magasság környezetében egy szárazabb légréteg helyezkedhet el.
Az estére-éjszakára várható emelt konvekció pedig az érkező magassági divergenciának köszönhetően egy zivatarrendszer kialakulását vetíti előre, amelyben elsődleges veszélyforrás a felhőszakadás (lokálisan 30-50 mm feletti csapadék), illetve intenzív kifutószelek (80-90 km/h) lehetnek. A Dunántúl nyugati felében nagyobb területi átlagban is várható 10-30 mm körüli csapadékhozam.
Az éjszakai-hajnali órákig csökkenő intenzitással szórványosan a középső országrészre is átterjedhetnek a zivatarok, de ezeken a területeken heves időjárási események minimális eséllyel alakulhatnak ki.
