Bevezetés, összegzés:
Pénteken és szombaton hazánk időjárását egy középpontjával délnyugatra kerülő magassági hidegörvény alakítja, mely pénteken még tőlünk nyugatra, szombaton már inkább délre-délnyugatra helyezkedik majd el. A képződmény előoldalán többnyire nedves, labilis levegő áramlik a Kárpát-medence felé, amely kedvező feltételeket teremt záporok, zivatarok kialakulásához. Az 1-es konvektív előrejelzés kiadását azért tartjuk indokoltnak, mert az örvény előoldali peremén több időjárási modell szerint is egy hosszan elnyúló, ívelt örvényességi zóna átvonulása várható az esti óráktól, amely délről lép be az országba és északnyugat felé helyeződve erős nagytérségi emelőhatást biztosít a rendszerbe szerveződő konvekcióhoz. Az éjszaka folyamán a zivatarok nem csendesnek el, az örvényességi zóna mentén aktívak maradnak, az ország északi részeit pedig szombat hajnalra érhetik el. Elsődleges veszélyforrásként a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadékot jelöljük meg (akár lokálisan 30-50 mm felett), amely megfelelő terepviszonyok mellett okozhat villámárvízet. A Dél-Dunántúlon pedig nagy területi átlagban fordulhat elő akár 20 mm-t meghaladó, jelentős csapadék. Másodsorban az ország déli megyéiben (Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád) intenzív zivatarokhoz társulhat jégeső (akár 2 cm körüli jégátmérővel) és/vagy intenzív kifutószél (akár 80-90 km/h). Délkeleten kis eséllyel szupercellás konvekció is előfordulhat a heves események teljes spektrumával (felhőszakadás, jégeső, viharos kifutószél). Az érdemi labilis zóna határa kb. Komárom-Nagykanizsa vonalig terjed, ami azt jelenti, hogy az ettől nyugatabbra lévő területeken mérsékeltebb zivatar aktivitás mellett hullhat jelentős mennyiségű csapadék. Az ország északkeleti harmadában nem számolunk jelentős csapadékkal.
Részletezés:
Analízisek alapján jelenleg a Komárom-Nagykanizsa vonaltól keletre helyezkedik el a talajalapú labilitás érdemi része (1000-2000 j/kg sbCAPE, ), a radarképeket vizsgálva Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád megyében és északabbra a Duna-Tisza közén már megindult a konvekció. Elégséges nedvesség egyelőre ezeken a területeken áll rendelkezésre hozzá. A következő órákban a jelenleg még zivatarképződéshez száraz Tiszántúlon is fokozatosan növekszik a légnedvesség 0-3 km-n, illetve a déli országrészben is tovább töltődik. Észak-Dunántúlon az időjárási modellek a szombat hajnali rendszer érkezéséig érdemi zivatar aktivitást nem várnak. A GFS előrejelzései szerint a déli országrészben alakuló zivatarok magas 18-20 fokos hőmérséklet-harmatpont depresszió (T-Td) mellett keletkeznek, amelyből arra lehet következtetni, hogy a felhőalap alatti jelentős kiszáradás, illetve a zivatarokból kihulló intenzív csapadék párolgásának kölcsönhatásaként előfordulhatnak akár heves kifutószelek (akár 90 km/h körül vagy kicsivel felette), ezt támogatja a leáramlások erősségét jelző 700-1000 j/kg DCAPE is. Amennyiben a jelenleg még konvekció szempontjából gyengén teljesítő (meglehetősen száraz légprofil miatt) Tiszántúlon vagy Észak-Dunántúlon mégis kialakul néhol zivatar napközben, akkor a hasonló mértékű T-Td depresszió által jelzett kiszáradás következtében ott is jó eséllyel fordulhat elő heves kifutószél zivatarokhoz kapcsolódóan.
Említést érdemlő szélnyírás napközben csak délkeleten áll rendelkezésre (12,5-17 m/s 0-6 km-en), szupercellás konvekció a hozzájuk köthető heves események teljes spektrumával elsősorban ott fordulhat elő, ahogy nagyméretű jég is, viszont gyengébb szélnyírás mellett multicellás zivatarokban sem zárhatóak ki, lévén, hogy a labilitás jelentős része helyezkedik el az elsődleges jégnövekedési zónában. Este az örvényességi mező érkezésével párhuzamosan délkelet felől növekvő szélnyírás várható (12,5-15 m/s 0-6 km-en), viszont a talajalapú konvekció gyengülésével a heves események valószínűségében így nem várható emelkedés. A talajalapú labilitás csökkenésével az emelt konvekció (400-800 j/kg MUCAPE) és az örvényességi mező nyújtotta nagytérségű emelés dolgozik tovább, az előbbi továbbra is a Nagykanizsa-Komárom vonaltól keletebbre lesz jelentős, az utóbbi a Dél-Dunántúli területeken lesz erősebb. Ebből kifolyólag a kiépülő zivatarrendszerre jellemző lehet, hogy a keleti-északkeleti része lesz zivatarok tekintetében aktívabb, de kevésbé rendszerbe szervezett, annak déli területeivel egyetemben (Baranya), a Dunántúl nyugati-északi területeire érve pedig ezek egyre inkább gyengébb, de beágyazott formában lesznek megtalálhatóak egy nagy, tartós esőt okozó csapadékrendszerben. A legkevesebb csapadék szombat délelőttig bezárólag az ország északkeleti harmadában várható.
A légkör ezt követően sem nyugszik meg, a szombaton is záporos, zivataros napnak nézünk elébe.
Veszélyforrások:
- felhőszakadás, lokálisan nagy mennyiségű csapadék (30-50 mm felett)
- jégeső: akár 2 cm körül, főleg az ország déli megyéiben
- intenzív kifutószél: akár 90 km/h körüli lökésekkel, elsősorban a déli megyékben
