Összegzés:
Egy délnyugatról közelítő magassági hidegörvény miatt hétfőn országszerte megnő a záporok, zivatarok kialakulási esélye. Ezeknek fő veszélyforrása a Dunántúl északi és középső részein, valamint az Alpokalján a lokálisan lehulló nagy mennyiségű csapadék (30-50 mm <), míg a déli-délkeleti megyékben (Dél-Dunántúlt is ide értve) a felhőszakadás mellett nagyméretű jégeső (2 cm-t meghaladó átmérő) és/vagy károkozó szélvihar (90 km/h-t meghaladó lökésekkel). Az utóbbi területeken a szinoptikus helyzet lehetővé teszi szupercellás zivatarok kialakulását, ugyanakkor nagytérségi emelési tényezők akár mezoléptékű konvektív rendszerbe is szervezhetik a konvekciót. 1-es konvektív előrejelzés kiadása indokolt.
Szinoptikus helyzet:
Európa felett egy hosszúhullámú teknő húzódik, melyen belül több magassági hidegörvény azonosítható. Hazánk alapvetően a hosszúhullámú teknő előoldalán helyezkedik el, amelynek köszönhetően meleg, nedves, labilis levegő érkezik déli irányból. A teknő déli peremén elhelyezkedő hidegörvény középpontjával fokozatosan hazánk felé közelít, hétfőről keddre virradóra már felettünk tekereg majd. Ennek legfontosabb hozadéka, hogy középszinten határozott hidegadvekció zajlik, miközben alacsonyabb szinteken még számottevő melegadvekcióval számolunk, így országszerte labilizálódik a légkör. A zivatarképződést egyéb nagytérségi hatások is segíthetik. A Dunántúl felett a nappali óráktól egészen az éjszakába nyúlóan összeáramlás támogathatja a zivatarképződést, amíg a déli, főként délkeleti területekre hatással lesz egy meleg, nedves szállítószalag, amin az esti órákra a hidegörvény előtt gyorsuló futóáramlás bal kilépő zónáján egy magassági divergencia támogathatja a heves konvekció rendszerbe szerveződését.
Részletezés:
Már vasárnapról hétfőre virradóan érkezhet egy gyengébb-szakadozott csapadékrendszer délnyugat felől, amelyben kis eséllyel már előfordulhat beágyazott, gyenge zivatar. Hétfőn napközben pedig erőteljesebben labilizálódik a légkör: a déli-délkeleti megyében 800-1200 j/kg MLCAPE, másutt javarészt ez alatti felhasználható energiával számolnak a modellek. A légkörben rejlő potenciál egyértelműen a déli-délkeleti megyékben ígérkezik a legígéretesebbnek, ahová 45-50 celsius ekvipotenciális hőmérsékletű légtömeg áramlik 850hPa magasságon, amely ebben a hőmérsékleti tartományban magasnak mondható. Igaz az ECMWF ebből a szempontból optimistább, a GFS inkább csak a délkeleti megyékre adja.
A dunántúli eseményekre a kevésbé intenzív, de lokálisan nagy csapadékkal járó konvekció lehet jellemző. Napközben is, de az éjszakai órákra a hidegörvény felénk helyeződésével még inkább erősödnek a konvergens hatások és a hozzá társuló lassú cella-áthelyeződés, valamint a konvergenciák mentén egymást követően újratermelődő cellák megfelelő terepviszonyok mellett okozhatnak villámárvizet. Összességében nagyobb területi átlagban is valószínű jelentős csapadék (20 mm-t meghaladó, ám lokálisan, kisebb területeken nem kizárt, hogy 50 mm feletti csapadékhozammal zárják a helyzetet).
A déli-délkeleti megyékre várható a labilitás maximuma, amely mellett a hidegörvény előoldalán gyorsuló futóáramlás jelentős szélnyírást biztosít (15-22,5 m/s 0-6 km-en), amely az esti-éjszakai órákban még valamelyest erősödhet is és jobban kiterjed a keleti országrészre. A heves szélviharok előrejelzésére használatos egyéb időjárási paraméterek, például a felhőalap alatti vagy egyéb középszintű kiszáradás nem kifejezetten erősek, azonban a várható labilitás mellé rendelkezésre álló szélnyírás már magában hordozza heves zivatarokhoz, főleg szupercellákhoz kapcsolódóan a nagyméretű jégeső és viharos kifutószelek lehetőségét, ám mivel a délkeletről felénk terpeszkedő jet stream bal kilépő zónáján fellépő magassági divergencia még segíthet is a cellák rendszerbe szervezésében, így a heves erősségű kifutószelek veszélye akár nagyobb területen is fennállhat.
Az időjárási modellek jelentősebb része arra számít, hogy szupercellák izolált formában jelen légköri viszonyok mellett valószínűleg hamar beágyazódhatnak, rendszerbe szerveződhetnek, így a szombati naphoz képest talán kevesebb esélyünk lehet olyan tankönyvi példányokat levadászni, mint amik például Debrecent is elérték. Erre a legnagyobb esély a déli-délkeleti határszélen lehet.
Az esetlegesen kialakuló zivatarrendszer észak-északkelet felé helyeződik át, miközben az legintenzívebb cellák annak délkeleti felében lehetnek, heves zivatarok szempontjából pesszimistább forgatókönyvek szerint ezek nagyobb része csak súrolhatja a déli-délkeleti határainkat és a rendszernek csak egy kevésbé intenzív része terül majd el határainkon belül és halad É-ÉK felé.
Hétfőről-keddre virradóan a légkör várhatóan nem csendesedik el, északon és főként a Dunántúlon továbbra is képződnek záporok, zivatarok.
Veszélyforrások:
- felhőszakadás, hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék, villámárvíz (30-50 mm felett): elsődlegesen a Dunántúlon az összeáramlás mentén egymás mögött újraképződő celláknak és a lassú cella-áthelyeződésnek köszönhetően
- viharos kifutószél (90 km/h-t meghaladó): főként a déli-délkeleti megyékben elsősorban szupercellák környezetében, illetve egy esetleges MKR útjában akár ettől északabbi területeken is
- jégeső (2 cm-t meghaladó jégátmérő): a déli és délkeleti területeken esetlegesen kialakuló szupercellákhoz kapcsolódóan, nagyobb eséllyel abban a fázisban, amíg még izoláltak
- tuba-tornádó: nem mezociklonális formában főként a Dunántúlon az összeáramlás vonala mentén kipattanó cellákhoz kapcsolódóan. Mezociklonális tornádó kialakulási esélye alacsony
