Hidegfrontocska szupercellákkal és heves eseményekkel

Időjárásunkat egy északról érkező gyenge hidegfront alakítja. Ehhez kapcsolódva főként az északi-északkeleti és a nyugati országrészben esély nyílik szupercellás zivatarok kialakulására, melyeket leginkább az előbbi térségben kísérhetnek heves események. Emiatt 1-es fokozatú előrejelzést adunk ki. Megemlítendő azonban, hogy főként északkeleten egy-egy helyen nem zárható ki szignifikáns heves esemény (elsősorban jég) sem, így az előrejelzés inkább az 1-es és 2-es kategória határán mozog.

Részletezve:

Hazánktól északnyugatra egy észak-atlanti ciklon hosszan elnyúló, hullámzó, gyenge hidegfrontja húzódik, mely lassanként megközelít, majd estére elér bennünket. Bár hazánk időjárását nagyobbrészt még egy száraz, szubtrópusi légtömeggel kitöltött magassági gerinc alakítja, a ciklonhoz kapcsolódó, Északnyugat-Európa felett elhelyezkedő teknő előoldalán már határozottabbá válik az áramlás a magasban, így a szélnyírás délutánra az ország nagyobb részén eléri a 15-20 m/s-ot, az északi, északkeleti országrészben pedig a közelünkben húzódó jet magassági divergenciája is segítheti a konvekció megindulását, illetve szervezetté válását. A fronttal együtt lassacskán a nedvesség is beljebb húzódik az országba, bár eközben maga a front is gyengül, így zivatarokra inkább csak az ország északi felén számíthatunk. A konvektív analízis alapján a CAPE már most (fél 11) sokfelé 1000-2000 J/kg között van, és délutánra várhatóan még kissé növekszik is (az ECMWF-ben helyenként 3000 J/kg körüli érték is megjelenik, a többi modell azért némileg visszafogottabb, 2000-2500 J/kg közötti maximummal). A megfelelő nedvességi és labilitási viszonyokat jelzi továbbá az északon helyenként 40-45 °C közé emelkedő Thompson-index, illetve a 40 mm körüli kihullható víz is.

Lengyelország déli területétől az Alpok északi részéig húzódóan már jelenleg is több zivataros gócpont megfigyelhető, Ausztriában egy nagyobb zivatarrendszer is kialakult, igaz, ez gyengülőben van. Az osztrák, illetve a cseh és szlovák zivatarok lesznek azonban várhatóan azok, melyek triggerhatásával hazánkban is beindul a konvekció a kora délutáni órákban. A zivatarok által leginkább érintett terület az ország északkeleti harmada lehet, ahol a front a mostani keleties áramlásra ráfutva markáns alacsonyszintű összeáramlást is generál - északnyugatra az alacsonyabb szinteken már betört az északias szél, így ott divergens az áramlási mező, de egy-egy cella oda is besodródhat, illetve a Dunántúli-középhegység orografikus rásegítése is kitermelhet néhány gócot. Mivel a labilitásnak tekintélyes része esik a jégnövekedési zónába, ezért az erősebb cellákat nagy méretű jég (2-4 cm) kísérheti, de lokálisan akár a szignifikáns heves kategóriát (5 cm) is elérheti a jégszemek mérete. Az alacsonyszintű kiszáradás (1000 J/kg körüli DCAPE és 20-30 °C közötti DThetaE) elsősorban északkeleten heves kifutószelet eredményezhet, és egyes szupercellák bow echo-s struktúrát is felvehetnek. A markáns konvergencia mentén esetlegesen láncba szerveződő zivatarokat akár kiterjedten is kísérhetik 90-100 km/h körüli széllökések. Az északkeleti térség mellett a nyugati határvidéket érdemes még kiemelni, ahová az Alpok szélárnyéka mentén kialakuló konvergencia mentén besodródhat egy-egy szupercella. Ezek fő kísérőjelensége a nagyobb méretű (2-3 cm) jég lehet. A nagy nedvesség miatt az intenzív cellákat bárhol kísérheti felhőszakadás, mely az Északi-középhegységben villámárvízhez is vezethet. A zivatarok az esti órákban várhatóan gyorsan legyengülnek, elhalnak, illetve elhagyják az országot.

A következő napokra vonatkozóan elöljáróban megemlítjük, hogy az időjárási helyzetben hétvégéig lényeges változás nem várható, a tőlünk északnyugatra elhelyezkedő teknő és a térségünkben hullámzó frontrendszerek alakítják azt. Ez többször is kedvezhet majd heves zivatarok kialakulásához, melyekről lehetőségünkhöz mérten friss előrejelzéseket készítünk. Az első ilyen nap szerdán következhet.