Hidegfront heves zivatarokkal

Délután egy hidegfront éri el az országot, véget vetve a hőségnek. A front igen labilis légtömegre fut rá, így a vele érkező nedvességgel és emelő hatásokkal kedvezhet heves zivatarok kialakulásához, melyeket helyenként akár szignifikáns események is kísérhetnek. Emiatt 2-es fokozatú előrejelzést adunk ki.
 

Részletezve:
Hazánktól nyugatra egy hullámzó hidegfront helyezkedik el, mely délután meglódul kelet felé, és áthalad az ország felett. A front előterében meleg légtömeg helyezkedik el felettünk, mely a magas harmatpontok miatt igen labilis is, a CAPE délutánra az északnyugati területeket leszámítva – ahová az alacsonyabb szinteken már jobban befúj az északnyugati szél, némileg stabilizálva a légkört – sokfelé eléri a 3000-4000 J/kg-os értéket, mindemellé pedig elsősorban az ország déli felén -5, -10 °C körüli Lifted Index és 40 °C körüli Thompson-index társulhat. Középszinten ugyanakkor még száraz lesz a légkör a front előtt – a DeltaThetaE értékei nagy területen elérik a 25-30 °C-ot, míg a DowndraftCAPE értékei az 1000-2000 J/kg-ot –, mely némileg bizonytalanná teszi a lehetőséges forgatókönyveket, egyúttal azonban növeli is a heves események esélyét. A fronthoz egy gyengébb magassági teknő is kapcsolódik, mely nyugat felől lassanként eléri hazánkat. Ehhez ugyan nem tartozik különösebben erős magassági szél, de a szélnyírás a Dunántúlon így is egyre többfelé eléri a 15-20 m/s-ot, keleten viszont mérsékeltebben alakulnak a nyírási viszonyok (~10 m/s).
A fő események várhatóan a délután közepe táján kezdődhetnek, amikor a nyugati területeket elérhetik a front osztrák és szlovén szakaszán kialakuló és addigra már várhatóan rendszerbe szerveződő zivatarok. Ebben már ekkor előfordulhatnak intenzív, szupercellás gócok, majd ahogy a rendszer és a nedvesség halad kelet felé, előtte is kipattanhatnak izolált szupercellák, legnagyobb eséllyel a Balaton vonalától délre eső területeken. Emellett egyes modellek szerint az Északi-középhegység térségében és/vagy az Alföldön is kialakulhatnak multicellás vagy pulse-type zivatarok már délután, de a konvekció fokozódása ezeken a területeken már inkább estefelé várható, amint nyugat felől megérkezik a megfelelő nedvesség. Elsősorban a Dunántúl déli felén és az Alföldön a délutáni és kora esti zivatargócokat heves légzuhatagok kísérhetik, 2-5 cm-es jéggel és 90-100 km/h körüli széllel, egy-egy erősebb cellából azonban 5 cm feletti átmérőjű jég is hullhat, a széllökések pedig akár a 120-140 km/h-t is elérhetik. A rendszerbe szerveződő zivatarok pedig nagyobb területen okozhatnak 80-90 km/h körüli széllökéseket, eleinte a Dunántúlon, később a középső és a keleti országrészben. A megfelelő nyírási viszonyok miatt  mind a (szuper)cellák, mind a zivatarrendszer(ek) esetében létrejöhet bow echo-s elrendeződés. A rendkívül magas, 35-45 mm közötti kihullható víz okán felhőszakadásokra is nagy esély kínálkozik a határozottabb áramlás ellenére, melyek megfelelő terepviszonyok mellett előidézhetnek villámárvizet. A zivatartevékenység az éjszakai órákban egyre inkább az ország keleti felére tevődik át, és helyenként még ekkor is előfordulhatnak heves kísérőjelenségek, miközben nyugaton stabilizálódik a légkör. Reggel már keleten is csökken a zivatarhajlam, teljesen azonban nem szűnik meg, ott még holnap napközben is számíthatunk helyenként zivatarra.

Veszélyes jelenségek:
- jégeső: elsősorban az ország déli felén az erősebb zivatarokat, szupercellákat 2-5 cm közötti, helyenként 5 cm feletti jégátmérő kísérheti
- szélvihar: a heves légzuhatagokban szintén főként délen előfordulhat 90-100 km/h körüli, helyenként 120-140 km/h közötti széllökés
- felhőszakadás, villámárvíz: az intenzvíebb zivatarrendszerek által érintett területeken előfordulhat
- tornádó: bár a délután második felétől a Dunántúlon megnövekszik a 0-1 km-es szélnyírás, a helikalitási viszonyok nem lesznek kifejezetten kedvezőek a mezociklonális példányok megjelenéséhez, míg keleten a tartósabb konvergencia területén a száraz levegő és a magas felhőalap nem kedvez a nem-mezociklonális esetnek sem