Összefoglaló:
A mai időjárást egy északnyugatról érkező gyenge hidegfront határozza meg. A front előterében elsősorban délnyugaton, délen jelentősen labilizálódik a légkör, a tegnapi naphoz hasonlóan pedig ezúttal is kellően nagy szélnyírás lesz jelen, így ismét esély nyílik hevesebb, szupercellás zivatarok kialakulására, melyeket elsősorban nagy méretű (~2-4 cm-es) jég és intenzív csapadékhulás kísérhet. A front mentén pedig nagy valószínűséggel egy szervezettebb zivatartömb is létrejöhet, melynek fő kísérőjelensége a szélvihar (~80-100 km/h), valamint szintén a nagy mennyiségű csapadék lehet.
Részletek:
Hazánktól északnyugatra, Lengyelországtól az Alpokon át egészen a Földközi-tenger nyugati medencéjéig egy hullámzó hidegfront húzódik. Az Alpok déli oldalán, részben hazánk fölé is benyúlva egy ciklonális mező is található a front mentén és előtt, mely tegnap hozzájárult a front megtorpanásához, ma azonban ez egyre inkább leépül, így délután a front meglódul kelet felé. Hazánk felett ugyanakkor megmarad egy kisebb alacsony nyomású terület, így a szél a front előtt a keleti országrészben sokfelé délire, délnyugatira fordul. Középszinten továbbra is egy meleg, nedves szállítószalag húzódik felettünk, mely fokozatosan keletebbre tolódik, délután már a déli és keleti megyék felett helyezkedik majd el az erősebb része, amely ott megmutatkozik többek között a magas (35-40 °C közötti) Thompson-indexben is. Ez a terület lesz egyben a leglabilisabb, ezúttal - ritka pillanatként - a két főbb modell (ECMWF, GFS) szinte teljes egyetértésben 1000-2000 J/kg közötti CAPE-pel és -5 °C körüli Lifted indexszel számol. Mivel 500 hPa-on a front előtt határozottabbá válik a nyugatias áramlás, ezért a szélnyírás az egész országban kedvezően, jellemzően 15 és 25 m/s között alakul, és e tekintetben is délen várhatóak a magasabb értékek. A front előtti gyenge, és keleten a magasabb szintekével egyező áramlás miatt azonban számottevő helikalitás (0-3 km között 200-400 m2/s2, 0-1 km között 100-200 m2/s2, a GFS-en néhol 300 m2/s2) csak a délután betörő talajfront mentén és közvetlenül a mögött állhat fenn, amikor északiasra fordul és megélénkül a légmozgás. A 250 és 300 hPa-on tőlünk északra húzódó kissé erősebb jet-ág bal belépő zónája mérsékelt magassági divergenciával is támogathatja a konvekciót, míg a front mentén alacsony- és középszinten örvényességi advekció biztosíthat további háttéremelést.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az első zivatarok a front mentén ismét az Alpokban, illetve előtte Szlovéniában és Horvátországban alakulhatnak ki, már kora délután (1-2 óra körül). Ezek közül elsősorban a délebbiek, melyek a labilisabb területen helyezkednek el, gyorsan szupercellává fejlődhetnek, míg a frontvonalon az Alpok délkeleti oldalán már megindulhat a zivatarok rendszerbe szerveződése, helyenként beágyazott szupercellákkal. A zivatarok 3-4 óra között érhetik el hazánk nyugati határait, majd a fronttal viszonylag gyorsan helyeződnek kelet, délkelet felé. A legtöbb modell várakozása alapján egy összefüggőbb zivatarrendszer (MKR) alakulhat ki a Dunántúl déli és középső részén, mely elsősorban az ország déli felét érintheti, de egy-egy gyebgébb, beágyazott zivatar az északabbi területeken is előfordulhat. Ennek előterében főként a Dél-Dunántúlon van esély a szomszédos országokból besodródó vagy helyben kipattanó izolált szupercellákra, melyek fő kísérőjelensége a nagyobb méretű jég és az intenzív csapadékhullás lehet, de helyenként 60-70 km/h körüli széllökéseket is okozhatnak. A front mentén gyorsan fejlődő, haladó zivatarrendszer azonban várhatóan viszonylag rövid idő (1-2 óra) alatt magába olvaszthatja ezeket a gócokat. A rendszert szintén sokfelé kísérheti jelentős csapadék, itt azonban a fő veszélyforrásnak a szélvihar ígérkezik. A legnagyobb széllökések kiterjedten is elérhetik a 80-90 km/h-t, az erősebb cellákban pedig akár 100-110 km/h-s lökések is előfordulhatnak. Ezzel együtt az Alföldön a beágyazott szupercellák, illetve maga a zivatarrendszer egyes részei is bow echo-s jelleget ölthetnek a kora esti órákban. Megemlítendő, hogy egy-két modell alapján a délkeleti csücsökben, ahol a front előtt a legnagyobb lesz a kiszáradás alacsony- és középszinten, akár 120 km/h körüli széllökések sem lennének elképzelhetetlenek, amennyiben kellően erős formában érkezik meg oda az MKR, ez azonban jelentős bizonytalansággal terhelt - emiatt nem adtuk ki a 2-es fokozatot, de a helyzet mindenképp egy erős 1-esként kezelendő. A front éjfélre várhatóan át is robog az országon, és mögötte mindenütt stabilizálódik a légkör, megszűnnek a zivatarok.
Veszélyforrások:
Jégeső: főként a dél-dunántúli izoláltabb szupercellákban előfordulhat 2-4 cm körüli jégátmérő, kisebb jég pedig másutt sem kizárt az erősebb gócokban
Szélvihar: a front mentén összeálló zivatarrendszert nagy területen kísérhetik 80-90 km/h-s, lokálisan 100-110 km/h körüli széllökések
Villámárvíz: bár az erősebb zivatarokat rövid idő alatt jelentősebb csapadék kísérheti, a rendszer gyors mozgása és a sokfelé száraz talaj miatt villámárvíz nem várható
Tornádó: elsősorban az izoláltabb szupercellákban nem zárható ki teljesen, főként amennyiben a GFS által előrejelzett magasabb 0-1 km-es helikalitási értékek realizálódnak
