Az aktuális időjárási helyzet úgy alakul, hogy várhatóan már a csütörtökről péntekre virradó éjszaka folyamán megindul a zivatartevékenység, így indokolt a szokásos reggeli időpontnál hamarabbi konvektív előrejelzés kiadása. Éjszaka a kimélyülő ciklonális nyomási mezőben még kisebb eséllyel, pénteken az érkező hidegfront környezetében napközben már nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő heves események.
Részletezés:
Hazánkban a csütörtöki konvekciót napközben többek között az alsó 3 km elégtelen nedvessége ellehetetlenítette, de ez a feltétel az éjszaka folyamán már kedvezőbbé válik, az RH egyre nagyobb területen elérheti, meghaladhatja a 80%-ot. Az éjszaka folyamán kimélyülő ciklonális nyomási mezőbe DNY-ról egy meleg és nedves nyelv nyúlik be, mely a 850 hPa-os ekvipotenciális hőmérsékleti térképeken is jól megmutatkozik. Ugyanakkor azonban a képződmény meleg nedves szállítószalagnak (MNSZ) nemigen nevezhető, mivel a kezdetben még a nyelvvel párhuzamosan futó áramvonalak később egyre merőlegesebbé válnak, valamint az 500/1000 hPa-os relatív topográfia gerinc sem optimálisan helyezkedik el. Jelentékeny háttéremelésre sem lehet számítani, így bár az erősödő ciklonális jelleg hozzájárul a zivatarképződéshez, ezúttal nem a heves eseményeket, erősen szerveződött és kiterjedt MKR-t eredményező tipikus, meredeken emelkedő MNSZ-es helyzet várható. Ennek ellenére az 500 hPa-on folyamatosan zajló hidegadvekció és a 700-400 hPa közötti differenciál örvényességi advekció pozitív értékei - az alacsonyabb szintek nedvesedésével karöltve - együttesen lehetővé teszik a zivatartevékenységet. A labilis légállapot kialakulását a 800-1000 J/kg-os MUCAPE is jól mutatja. Ilyen körülmények között inkább izolált cellák jöhetnek létre, melyek aztán lazábban összekapcsolódó, nagyobb léptékben kevésbé szerveződött rendszert alkothatnak. A 10-15 m/s között mozgó 0-6 km-es szélnyírás ugyanakkor összeszedettebb multicellás, de akár szupercellás zivatarokat is eredményezhet - mindazonáltal feltehetően nem az utóbbi lesz a jellemző konvektív mód.
Az éjszaka folyamán eleinte elszórtan, majd egyre nagyobb területen léphetnek fel zivatarok, az idő előrehaladtával pedig a hangsúly a Dunántúlról a Duna-Tisza közére és a Tiszántúlra helyeződik. Napközben már inkább az utóbbi két terület lesz a zivatarok által érintve, ahogy a front NY-ÉNY felől lassan tolódik be az országba. A lassúság oly mértékű, hogy a front délután még mindig hazánkan tartózkodik, és az ország K-i felében zivatarokat okozhat. Bár az éjszakai konvekció is eredményezhet heves eseményeket, ezek nagyobb eséllyel pénteken napközben léphetnek fel. Az 1600-2000 J/kg-os SBCAPE a 15 m/s körül maximalizálódó 0-6 km-es (és 0-3 km-en is jelentős) szélnyírással társulva a jól szerveződött multicellás zivatarok mellett szupercellák kialakulását is előrevetíti. Ráadásul úgy tűnik, a konvekciót az éjszakainál határozottabb háttéremelés fogja támogatni. Az egyébként nem túl kiélezett horizontális hőmérsékleti kontrasztot mutató hidegfront az idő előrehaladtával egyre jobban alávágja a már említett meleg nedves nyelvet, és a front környezetében a talajközeli összeáramlás megfelelő triggerként járulhat hozzá egy vonal mentén összerendeződő zivatarlánchoz.
Az éjszakai konvekciót még kisebb eséllyel kísérheti heves esemény (szélvihar akár 90 km/h-s szélsebességgel, jégeső akár 2 cm átmérőjű szemekkel), ekkor inkább - megfelelő terepviszonyok esetén - a villámárvíz veszélye áll fenn a lassan mozgó cellák miatt, melyek 40-44 mm kihullható vízmennyiséget tartalmazó légállapotban jönnek létre. Napközben aztán már délelőtt is lehetnek olyan zivatarok, melyek nagyobb valószínűséggel produkálnak heves eseményt. A nap folyamán a leginkább labilis zóna átfedésben a legnagyobb szélnyírással és talajközeli konvergenciával a D-i, DK-i országrészen hozhat létre heves zivatart, mely azonban feltehetően nem éri el a szignifikáns esemény kategóriáját. Elsősorban heves jégesőre lehet számítani, a jégképződés zónájában vaskos CAPE jelentkezik, és bár a nedves hőmérséklet 0 C-fokos szintje a kelleténél kissé magasabban húzódik, ez feltehetően nem sokat vesz vissza a heves jégeső lehetőségéből. A közepesen nagy vertikális ekvipotenciális hőmérsékleti gradiens és a mérsékelten nagy DCAPE együttesen heves szélviharra is lehetőséget teremt, elsősorban izoláltabb, szupercellás képződmények esetében. Szintén szupercellákhoz kapcsolódóan tornádó is felléphet - bár a helikalitás nem kiugróan magas, és az LCL sem túl alacsony, elég egy kis lokális módosulás a nedvességi, labilitási és áramlási viszonyokban, és hatékonyan koncentrálódhat az örvényesség.
Veszélyforrások:
- nagyobb eséllyel heves jégeső
- kisebb eséllyel heves szélvihar
- villámárvíz (megfelelő terepviszonyok esetén)
- esetleg tornádó (szupercellás konvekció fellépéséhez köthetően)
Érvényesség kezdete: 2012. június 21., 21:00 UTC
Érvényesség vége: 2012. június 22., 19:00 UTC
