A zivatarfelhő felső, elmosódott kontúrú része, amely nagy területen terjed szét. Az erős feláramlás a zivatarban nagy mennyiségű levegőt és nedvességet pumpál a magasba, amely a tropopauza szintjén (a mi szélességünkön nyaranta 10-12 km-en) túl nem képes jutni, ezért ott horizontálisan szétterjed (vagy sugarasan minden irányban, vagy a szél által egy bizonyos irányba elfújva). Az üllőfelhő anyagát jégkristályok alkotják, ennek köszönhető az elmosódott, szálas szerkezet.
Fotó: Kolláth Kornél