Szinoptikus helyzet, áttekintés:
A már napok óta a Kárpát-medence térségében hullámzó, NY-K-i irányban hosszan elnyúló kvázi-stacionárius fronttól D-re egy sekély ciklon fejlődik ki, mely hazánk fölött némileg kimélyülve ad lehetőséget heves zivatarok, szupercellák fellépésére, az éjszaka folyamán nagyobb MKR képződésére. A troposzféra felső tartományában egy anticiklonálisan görbülő jet-mag helyezkedik el, melynek hozzávetőleges jobb belépő zónája határozott divergenciát mutat, szinkronban a sekély ciklon előoldalán alacsonyabb szintekről felcsúszó meleg nedves szállítószalaggal, olyan cirkulációt eredményezve, ami hatékony háttéremelést biztosít a zivatarképződéshez.
Részletezés:
Napközben a viharok által elsődlegesen érintett terület a Dunántúl lesz, ahol jellemzően 1000-2000 J/kg közötti CAPE áll elő. Itt az alsóbb légrétegek nedvesedésével párhuzamosan feltehetőleg eleinte két gócpontja lesz a konvekciónak: egyrészt az ország ÉNY-i területein, másrészt a D-i végeken. A nap előrehaladtával egyre határozottabb és erősebb konvergenciavonal épül fel nagyjából É-D-i irányban, mellyel összefüggésben később aztán a zivatartevékenység terebélyesebb képződménnyé, mezoléptékű konvektív rendszerré (MKR) összeállva-felfejlődve éjszakára a Duna-Tisza közére is kiterjed.
A 0-3 km-es szélnyírási vektor nagyjából párhuzamos az összeáramlási vonal, ill. a zivatarlánc várható irányával, ami az egyedi cellák megmaradása, élettartama szempontjából nem túl kedvező, de a térségben várható 15-20 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás azért lehetőséget biztosít szupercellák létrejöttére. Ezt mutatják a szupercella kompozit paraméter 1-2 körül mozgó izovonalai is. Mindenesetre a tornádó valószínűsége a nem kiemelkedő 0-1 km-es szélnyírás és helikalitás értékeit figyelembe véve még úgy is elég csekély, hogy a felhőalap alacsony mivolta ebből a szempontból kedvezőnek mondható. Heves jégeső előfordulásának már nagyobb a valószínűsége, tehát a jégszemek mérete elérheti, ill. meghaladhatja a 2 cm-t, valamint heves szélviharok is felléphetnek, vagyis 90 km/h-t elérő-meghaladó kifutószelek is lehetségesek. Az elég lassan (K-i irányba) áthelyeződő, kiépülő MKR a vonalával nagyjából párhuzamos cellamozgásnak és 32-36 mm kihullható vízmennyiségnek köszönhetően nagy mennyiségű csapadékot képes egy adott régió fölött produkálni, ami megfelelő terepviszonyok esetén veszélyes villámárvizeket is eredményezhet.
Veszélyforrások:
- szélvihar >= 90 km/h szélsebesség
- jégeső >= 2 cm átmérő
- tornádó (kis eséllyel)
- villámárvíz (megfelelő terepviszonyok esetén)
Összefoglalás:
Napközben eleinte még inkább a Dunántúlon lehet zivatarokra számítani, majd később éjszakára már a Duna-Tisza közére is átterjedhet a konvekció, kiterjedtebb MKR formájában. A légköri feltételek adottak szupercellák fellépésére, így heves jégeső és szélvihar egyaránt kialakulhat, tornádónak viszont kicsi az esélye. Felhőszakadáshoz, villámárvíz létrejöttéhez azonban kedvezőek a légköri feltételek.