A szupercellákban rendkívül gazdag 2016-os és 2017-es év után sejthető volt, hogy előbb-utóbb a légkör visszavesz kicsit, azt azonban senki sem gondolta, hogy 6-os sebességnél behúzza a kéziféket… Márpedig éppen ez történt 2018-ban, ugyanis a szélnyírás mint légköri jelenség szinte megszűnt létezni a szezonban. Ennek oka a „végtelenített bárikus mocsár” volt, hiszen szinte mindvégig a közelünkben lévő hidegcseppek, sekély ciklonok alakították az időjárást, határozott légköri front csak ritkán érte el az országot. Előbbi képződmények önmagukban a zivatarok keletkezéséhez viszont ideálisak voltak, így rendkívül sok, 40-50 zivataros nap jött össze országszerte áprilistól szeptemberig, de itt-ott már márciusban, illetve még októberben is megdörrent az ég.
Néhány szupercellás helyzetet azért így is kierőltetett magából a légkör. A bemelegítés már március 30-án megtörtént, amikor az esti órákban a szlovák-magyar határ térségében feltehetőleg kialakult egy-két mini/LP szupercella a radarképek alapján. Éjszaka lévén ezekről semmiféle vizuális megerősítés nem érkezett, ám Zivipötty (Hérincs Dávid) a ferihegyi észlelői szolgálatában sötétedéskor megfigyelt egy egészen kicsi, de jól fejlett lencseszerű feláramlási alappal és megdőlt feláramlási toronnyal rendelkező NP (csapadékmentes) szupercellás jellegű gócot, ami alátámasztotta, hogy a légköri feltételek adottak voltak szsupercella kialakulásához. A 31-én érkező hidegfront előtt pedig Békéscsabánál alakult ki egy szupercella-gyanús góc, ami a radaron néhány képkocka erejéig ki is tért, és az Időkép helyi webkameráján is látszott némi forgás, de egyértelmű megerősítés nem érkezett a celláról.
Április 22-én a Zemplén térségében vonult át egy gyanús cella, ami egy néhány cellából álló kis zivatartömböcske legdélebbi tagjaként rövid időre ugyan megerősödött, de a hegyekből leérve hamar le is gyengült. Így valószínű, hogy csak próbálkozott a légkör, minden esetre látványos formában tette ez, amit NEsupercells (Palla Lénárt) meg is örökített.
Az első egyértelműen bizonyított szupercella két nappal később, április 24-én alakult ki a Bükk és a Mátra között húzódó konvergencia-vonal mentén, és egészen a Tisza-tóig eljutott. A teljesen izolált cellát igencsak látványos struktúra jellemezte, és Vapor (Kiss Gergő) MetNet-es észlelő sikeresen meg is örökítette.
Május 4-e meghozta az első viharvadászatot is, ami aztán teljes kudarcba fulladt. A GFS Nyugat-Magyarországra az alul befújó északias szél okán jelentős nyírást vetített előre, amely a kellő labilitással és helikalitással párosulva eléggé megemelte ahhoz a szupercella kompozit paraméter (SCP) értékét, hogy Lász (Kovács László) és Mici (Mirk Tamás) útnak induljon vadászni, és Egyházasrádócon Zivipötty is becsatlakozott hozzájuk. Ezután meg sem álltak az őrségig, az időközben Zala megyében kialakuló zivataroknak azonban eszük ágában sem volt beforogni, így ahogy kialakultak, szépen ki is mentek Szlovéniába, csak a „dögüllő”, néhány távoli dörgés és egy "vérgomoly" jutott a vadászoknak. A vadászat egyetlen pozitívuma az volt, hogy Kondorfa mellett sikerült a csapatnak találni egy remek kilátással bíró helyet, aminek később lett jelentősége.
Így végül május szupercella nélkül telt, de zivatarokból és nem-mezocilonális tubákból, tornádókból nem volt hiány az országban. Előbbiből egyet Zivipötty is megfigyelt Egyházasrádóctól keletre 10-én.
Június elején kicsit éledezni kezdett a légkör nyírásilag is. Ennek első jeléül 6-án Sprinterx2 (Kiss Győző) figyelt meg egy érdekes zivatart a Balaton nyugati medencéjénél, mely átmenetileg jól szervezett falfelhőt, ráadásként pedig tubát is produkált. A szupercellához szükséges élettartam azonban nem volt meg, és néhány egyéb feltétel megléte is erősen kérdéses, így feltételezhetően ez egy hibrid (csak szupercellás jellegű) zivatargóc volt.
Június 8-án több helyen alakultak ki az országban erős multicellás zivatarok, zivatarrendszerek, amik már nagyobb károkat is okoztak mind a viharos szél, mint a nagy csapadék okán kialakult villámárvizek révén. Sajnos a viharos napnak halálos áldozatai is voltak Dombóváron egy autóra dőlő fa miatt. Ekkor is voltak terepen viharvadászaink délnyugaton, ám a horvátoknál és szlovéneknél kialakult izoláltabb gócok nem tudtak szupercellákká fejlődni, gyorsan rendszerbe szerveződtek.
Június 12-én viszont már nem volt kérdőjel, ugyanis egy érkező hidegfront mentén a modellek egybecsengően jelentős esélyt láttak szupercellák kialakulására a Dunántúlon, ami végül realizálódott is. Elsőként a Lász, Mici, Kkorneel (Komjáti Kornél) és Gbond (Bondor Gyula) összeállítású csapat indult útnak, illetve külön autóval csatlakozott hozzájuk Nanovich (Vityi Nándor) is. Kora délután még éppen elcsípték az előzőleg Sopronnál kialakult, de a Kisalföldön fokozatosan legyengülő első szupercellát, majd annak kifutófrontja mentén több páratlan struktúrájú újabb példányt is sikerült megörökíteniük Vas és Veszprém megyében. Ennél többet nem is érdemes mondani, beszéljenek inkább a képek, illetve a vadászatról készült összefoglaló videó látványos gyorsított felvételekkel.
https://www.youtube.com/watch?v=C_9-nEnXkFc
Délután a Boldis Beáta, Szebellédi Tünde, Papp Péter és Czimbuli Zsolt összetételű csapat is útnak indult, és miután végignézték a soproni szupercella haláltusáját, a Bakony térségében tevékenykedő szupercellákat vadászták le sikeresen, köztük egy nem mindennapi látvánnyal bíró anticiklonálisan forgó tagot is.
Az esti órákban egy, a front előtt nyugat felől érkező instabilitási vonal mentén is előfordulhattak a radarképek alapján beágyazott szupercellák, és a vonal erősebb zivatargócai sokfelé okoztak kiadós csapadékot, illetve helyenként szélvihart is.
Június 28-án az északkeleti országrészben egy kelet felől visszapörgő ciklonális mező peremén alakult ki néhány szupercella. A helyzet két érdekességet is magában hordozott: egyrészt keleties áramlás volt jellemző, melyben viszonylag ritkán fordulnak elő hazánkban szupercellák, másrészt pedig a celláknak szinte kivétel nélkül az anticiklonális, balra kanyarodó tagjai maradtak hosszabb ideig életben. Vapor MetNet-es észlelő ezúttal is szerencsés volt, szinte házhoz ment neki az egyik cella Besenyőteleknél.
A június 30-án átvonuló (száraz) hidegfront mögötti konvergencia mentén is előfordult legalább két kisebb szupercella délkeleten, azonban ezekről vizuális megörökítés nem szültett.
A néhány napos szünetet után július elején újra feléledő konvekció kezdetben ismét csak lassan mozgó, helyi zivatarokat okozott többnyire. Ezek azonban megint lehetőséget teremtettek nem-mezociklonális felhőtölcsérek kialakulásához, és július 11-én Kkorneel meg is figyelt egyet Mezőtúr környékén. Megjegyzendő, hogy ezan a napon másik tubát is megfigyeltek a környéken, így a kísérleti a nem-mezociklonális tornádó paraméter jól vizsgázott a térségben. Ez a nap más érdkességet is tartogatott, ugyanis egy közeledő front hatására délután már kissé növekedni kezdett felettünk a szélnyírás, és a Duna-Tisza közén néhány szupercellás jellegű góc is kialakult, bár ezek többnyire rövid élettartamúak voltak, így inkább hibrid cellák lehettek. Közülük csípett el egyet Martfumeteo (Sziráki Patrik) Tiszaföldvár környékén.
A következő szupercellás helyzetre július 14-éig kellett várni. Akkor egy korábban átvonult hidegfront mögött az ország nyugati csücskébe lógott még be labilisabb légtömeg, megfelelő szélnyírással, ami két határozott szupercellát is kitermelt Ausztriában egymás után, amik aztán szinte méterre pontosan ugyan azon az útvonalon haladtak végig az Őrség nyugati részén. Az elsőt Zivipötty-nek sikerült levadásznia, és itt jött képbe a május 4-ei helyzet, ugyanis a Csákánydoroszlótól Bajánsenyéig tartó kergetőzés egyik megállója éppen az akkor kinézett kondorfai dombon volt. A másodikat már sajnos nem tudta elcsípni, de úton Budapestre a vonatból látta azt is oldalról, távolról.
Július 21-én a Dél-Dunántúl nézett ki ígéretesnek, így Mici és Nanovich útnak is indult Baranyába. A légkör azonban ezúttal nem volt kegyes, csak kisebb LP jellegű szupercellák alakultak ki, és ezek is hamar beágyazódtak a környékükön berobbanó és rendszerré összeálló zivatarokba.
https://www.youtube.com/watch?v=iW5pvhUvRnE
A balul elsült szupercellás helyzet előtt, július 19-én Pcpilot23 nicknevű észlelőnk küldött jelentést egy tubáról Kisújszállásról, majd július 22-én a Szebellédi Tünde és Papp Péter páros figyelt meg egy nem-mezociklonális felhőtölcsért Perkátán.
Augusztusban Sprinterx2 végleg kiérdemelte a szezonra a „hibridkirály” titulust, ugyanis a június 6-ai eset után az augusztus 10-én és 14-én érkező hidegfront is kitermelt egy-egy hibrid jószágot a Balaton nyugati szegletében, melyeket sikerült megörökítenie.
https://www.youtube.com/watch?v=Zo3cXUqE478
https://www.youtube.com/watch?v=wIr6H14bzaY
10-én a Lász, Mici, Nanovich és Zivipötty összeállítású csapat viharvadászatot is szervezett, ám Zala helyett Vas megyében mozogtak, ahol a modellek szerint nagyobb nyírás volt jelen. De valami ezúttal is beleköpött a levesbe, mert a korábban Graz mellett kialakult szupercella bedöglött a határ előtt, és újabb(ak) sem alakult(ak) ki, így csak a Rába menti multicellás fortyogást sikerült megörökíteniük.
https://www.youtube.com/watch?v=WPWxMNZn97k
A 14-ei hidegfront mentén a Dél-Dunántúlon kifejlődött multicellás zivatarzónát Zivipötty két egyetemi ismerőse, Góth Roland és Vaszkó András társaságában már Budapestről követte végig, ahová látványos peremfelhővel és porviharral érkezett a rendszer.
Augusztus hátralévő része a már jól ismert helyi zivatarokkal telt, érdemi események nélkül. 21-én azonban Nanovich és Jageradam (Jäger Ádám) is sikeresen megörökítette a Budapest felett megjelenő icipici tubát.
A nyári időszak utolsó nagy dobását a szeptember elején érkező hidegcsepp jelentette, ami 5 napon keresztül okozott záporokat, zivatarokat az országban. Szeptember 1-jén és 2-án a nyírási viszonyok még kedvezőek voltak szupercellákhoz is, és ezúttal ki is alakult néhány forgó zivatar. Délután Fetcroll (Kacs Dávid) Kaposvár mellett, Sprinterx2 Zalavárnál, Zivipötty pedig Budapesten kapott le egy-egy példányt közülük. A Szebellédi Tünde, Papp Péter és Czimbuli Zsolt összetételű csapat pedig a Baranya megyébe belépő szupercellát vette célba, de mire odaértek, az már beleolvadt a környezetében kiépülő vonalas rendszerbe. Ez utóbbit fetcroll szintén megörökítette a Zselicből.
Kora este egy zivatarrendszerbe ágyazva egy klasszikus szupercella érte el Budapestet, melynek egy lecsapó villámát három különböző embernek is sikerült megörökítenie három különböző szemszögből. Az elkövetők (a fotók sorrendjében) Storman (Molnár Ákos), Jónás Károly és Zivipötty voltak.
A radarképek alapján 2-án is előfordult egy-egy szupercella a Dunántúlon, de ezekről fényképes dokumentáció nem készült. Szebellédi Tünde és Papp Péter azonban látványos zivatargócot örökítettek meg az esti, fél Dunántúlon átívelő multicellás zivatarrendszer mentén.
A hidegörvényes időszak többi napján már lassú mozgású multi- és monocellás zivatarok voltak jellemzőek. 4-én előbb Anagyeszter (Nagy Eszti) figyelt meg egy jól fejlett felhőtölcsért Hernád település mellett, ami a fotó alapján legalább rövid időre nagy valószínűséggel földet is ért, de erről egyértelmű megerősítés sajnos nem érkezett. Ugyanazon konvergencia-zóna mentén nem sokkal később pedig Ferihegynél nyúlt le egy kis tuba, amit Zivipötty csípett el. Másnap pedig egy korábbi zivatar szétterült üllőjét örökítette meg, amint látványosra festette a naplemente.
Ezzel a főszezonnak le is alkonyult, ám kisebb események még előfordultak ősszel is. Ilyen volt például a Devilstorm (Kun Sándor) által Nagyhegyes mellett elcsípett szupercella szeptember 22-én, ami egy átvonuló hidegfront mentén alakult ki.
A szezon végi csattanó október 3-án következett, amikor Kelet-Szlovákiában, nem messze a magyar határtól egy hidegfront mögötti konvergencia által triggerelve egy szupercella alakult ki, ami tornádót is okozott. Az esetről HenzDani (Henzel Dániel) készített összefoglalót fényképek és videók felhasználásáról, Gbond tollából pedig egy elemzés is készült az eset szakmai hátterét megvilágítva – mindkettőt érdemes megtekinteni!
(forrás: https://www.youtube.com/watch?v=MpIYIQigJAo)
(forrás: https://dolnyzemplin.korzar.sme.sk/)
(forrás: https://www.facebook.com/meteovychod/videos/243711153158910/)
Összességében látható, hogy az egy- és multicellás zivatarok által uralt szezonban csupán 9 napon (vastagon szedett dátumok az összefoglalóban) fordult elő bizonyítottan és egyértelműen szupercella az országban, bár emellett akadt még több kérdéses eset is. A kevés szupercella ellenére azonban előfordultak heves és szignifikáns heves események is, ezek közül néhány (a már említett június 8-ai tragikus eset mellett), melyet észlelőink jelentettek nekünk:
- április 29-én délután 4-5 cm-es átmérőjú jégeső Dabason, május 2-án 6-8 cm-es átmérőjú jégeső a magyar-szlovén határnál
- június 9-ére virradóan villámárvizek és helyi elöntések Rábagyarmat-Gasztony és Szőce-Hegyhátszentjakab térségében
- június 12-én szélkárok Dunaújváros térségében egy bow echos cella jóvoltából
- augusztus 1-jén légzuhatag és villámárvíz Perkátán
- augusztus 14-én szélkárok a dunántúli squall line mentén, Nagyvenyimen 4 cm ámérőjű jég
- szeptember 1-jén villámárvíz Lukácsházán
Írta: Hérincs "Zivipötty" Dávid
