Mifelénk az idei május sem azt hozta, ami elvárható lett volna, mondhatni: a "régi jó dolgokból nem maradt semmi...?"
Még szerencse, hogy hónap végére némiképp összeszedte magát az időjárás, de a helyzetek külön blogbejegyzést szinte nem is érnek. Ezért úgy gondoltam, az eseményekről egy blogbejegyzésben számolok be, még akkor is, ha egy normálisabb helyzetben minden lentebb leírt dolog, máskor akár egy napba is belefér(hetet)t volna, sőt, akár ütősebb eseményekkel is, de ahogy mondják: szegény ember vízzel főz... Másrészt mindig nézni kell a jó oldalát a dolgoknak. Túl sok kárt legalább nem okoztak a májusi zivatarok (országos viszonylatban), és ez mindenképpen örvendetes.
2015.05.14
Az első komolyabb helyzetnek tűnt május 14. és bár határon mozogtak a paraméterek, de úgy látszott összejöhet valami. Mivel az első ilyen volt idén, még szabadságot is kivettem. Elsősorban nem azért, mert annyira bíztam az eksönben, de mivel előtte nap is szabin voltam, gondoltam meghosszabbítom kicsit, hátha szerencsém lesz. Nem lett. A nedvességgel telített légkör, végül csak gyér labilitással tudott párosulni, így izolált és hevesebb cellák képtelenek voltak kialakulni szinte az egész országban. Lenti képem a legjobban sikerült (ha lehet ilyet mondani ebben a helyzetben) fotó aznapról, mely Tiszakécske határában készült.
Szerintem gyorsan lapozhatunk is a következő eseményhez.
2015.05.24
Eme keddi napra én voltam beosztva előrejelzőnek, így nagyjából képben voltam a várható eseményekkel kapcsolatban. Esély mutatkozott rá, hogy összejöhet 1-2 szupercella, kiadós csapadékból villámárvíz, vagy akár nem-mezós tuba/tornádó is. Délután, mikor kezdtek beindulni az események, kettesben voltam kisebbik fiammal otthon, úgyhogy szép lassan kezdtem elmesélni Neki, hogy valószínűleg hamarosan kimegyünk terepre vadászni. Miután mindenre felkészítettem lelkileg, nem is volt vele semmi gond a későbbiekben. A nap hőse titulust nálam ki is érdemelte, amilyen türelemmel, és magához képest nyugodtsággal élte végig velem az eseményeket. Persze folyamatosan beszélgettünk, és próbáltam rá (is) figyelni, nem csak a légköri eseményekre. Ez egész jól sikerült is. Lenti képen együtt elemezzük a helyzetet éppen. :)
A modellek által várt hosszú, Ny-K tengelyű, alsó szintű nedvességkonvergencia egyértelmű kiépülése indult meg gyakorlatilag szinte a fejünk felett, miközben egy közeledő déli rendszer messzi peremfelhője sejlett fel. Végül nem ért el minket, inkább csak szerényebb látványosságot adott.
A konvergencia keleti ága...
...és nyugati ága.
Kettő között északra pedig szintén jól látható volt, hogy készül valami a konvergencián. Végül, mint később kiderült, a tőlünk É-Ény-ra fekvő területek bőséges csapadékot kaptak eme összeáramláson berobbanó cellákból.
Közben a dél felől közeledő rendszer peremfelhője ekkora látványosságig bírta, ezután már csak diffúzabb képet mutatott.
Végül egy jó erős záport kaptunk a fejünk feletti konvekció hatásaként, amibe a végén már dörgés is hallatszott, tehát sejthető volt, kiadós csapadék lesz ebből még tőlünk északabbra. Vicc kategória, de mikor 3 km-re lévő otthonunkba megérkeztünk, ott azzal kellett szembesülnünk, hogy pár csepp esőnél nem volt több. Jellemző...
2015.05.25
Másnapra is mutatkozott némi esély valami érdekessebb eseményre, és végül ez egy, némi szupercellás jegyeket felvonultató cella képében késő délután meg is jelent Szolnoktól keletre. Talán a hibrid szupercella kifejezés áll legközelebb az elnevezéséhez. Éppen a családdal voltunk Szolnokon, majd hazaértünk után gyanús borultságot vettem észre ÉK felé. Ki is mentünk a közeli gátra, egyik jól bevált helyemre, és onnan néztük mivel is állunk szemben.
Annyi tűnt biztosnak, hogy ez nem egy sima multicellás zivatar, bár a tipikus szupercellától is messze állt.
Mindenesetre nekem igen tetszett a struktúra és elég gyorsan megfogalmazódott a fejemben a hibrid szupercella kifejezés, ami már talán nem túlzó, főleg annak fényében, hogy Martfűről, még jobb szögből Marfűmeteo kolléga, nagyon jó képeket és animációt csinált a zivatarról, ami fentieket sokkal inkább megerősíteni, mint cáfolni látszanak.
Még pár kép az egyre inkább csak oldalról fotózható képződményről:
2015.05.30
Hajnali 1 óra felé Ceglédtől Dny-ra is lehúzódott a képződése azoknak a zivataroknak, melyek addig inkább északnyugatabbra tobzódtak, ugyanakkor sokáig minimális mozgással haladt eme Dk-i ág, így azt gondoltam érdemes lehet kimenni villámvadászatra, még akkor is, ha a tőlem több tíz kilóméterre voltak az érdemi események. Tetszett ugyanakkor a kihívás, hogy vajon ilyen távolságból 200 mm-ig kitolható teleobjektívemmel, mit sikerül elkapni.
Szokás szerint, kissé félénken indult a történet...
...de utána a zivatarképződés is közelebb húzódott, és én is próbáltam egyre közelebb hozni őket.
Majd még közelebb...
És szerencsére be is erősödött közben a rendszer DK-i ága annyira, hogy igazi szívmelengető villámparádézás kezdődött a távolban, amit szerencsére nagyjából sikerült is lencsevégre kapni. A következő képek a javából válogatva, kb. 1 óra alatt születtek, de hajnali 3 után már jobbnak láttam hazafelé indulni, hogy pár óra alvás még összejöjjön. Pedig lehetett volna még kattogtatni, de azért már érezhető volt a rendszer távolodása, és gyengülése így a lényegi rész javát szerintem sikerült is elcsípni. Következő fotókon ez látható.
Ez az egyik kedvenc képem arról az éjjelről, hiába nem ezen van a legtöbb villám, számomra hangulatos...
Villámfűzér a végére, zárásként.
A fotók nem lettek manipulálva (1 kivételével, ahol némi kontraszt és gamma lett állítva, hogy jobban látszójon a felhőzet is), alapból ilyen hangulatos színekben pompáztak. és képkivágatot is csak az egyiknél eszközöltem.
Ha egy kicsit még közelebb lettem volna a témához, vélhetően még látványosabb lett volna az eredmény, de fel sem merült bennem, hogy olyan kései órán még messzebbre autókázzak, tudtam, így sem leszek kipihent másnap a munkahelyen...
Ugyanakkor elégedetlenségnek nyoma sem volt bennem az éjszaka után. Örültem azoknak a képeknek, amiket sikerült megörökíteni. Soha rosszabbat.