Hullámzó front mentén MKR-ek, marginálisan szupercella nagy bizonytalansággal

Egy Ausztriában hullámzó, ott jelenleg inkább melegfrontként viselkedő frontrendszer befolyásolja hazánk időjárását az elkövetkező két napban. A front csak lassan indul meg kelet felé, holnap reggelig az ország középső részéig fog eljutni. Előtte erőteljes délies áramlást biztosítva meleg-nedves szállítószalag (MNSZ) tevékenykedik már jelenleg is, a fronttal együtt ez is lassan kelet felé fog mozdulni. A magasban egy leszakadó hideg örvény közelít délnyugat felől, amely keleti peremével az esti órákban ér az ország déli része fölé, határozott hideg- és örvényességadvekcióval, amely kifejezetten támogatólag lép fel a konvektív folyamatok szempontjából. Mindehhez ugyanakkor mérsékelt labilitás társul a modellek szerint, a talaj alapú konvekció szempontjából lényeges SBCAPE értékek jellemzően 500 J/kg alatt maradnak napközben (csak helyenként haladják meg az ECMWF szerint), és éjjel sem várható számottevő - az emelt konvekció szempontjából érdekes - MUCAPE (a GFS sem különbözik lényegesen ebben, legfeljebb némileg más területi eloszlásban). A labilitásra inkább a magasabb, de nem kifejezetten magas (35-37 fokos) Thompson-indexek utalnak, azok is főleg az éjszakai órákban. Az MNSZ hatására ugyanakkor napközben jelentős, 50-100 J/kg körüli konvektív gátlás (CIN) is kiépül, ami tovább csökkenti a talajalapú konvekció esélyét. 

A szélnyírási értékek mindazonáltal jelentősek, 20-25 m/s-os 0-6 km-es, 10-15 m/s-os 0-2,5 km-es értékekkel lehet számolni, ráadásul a helikalitás sem elhanyagolható, nem kis területen a 200 m2/s2-es értékeket is meghaladja. A korábban említett gátló folyamatok (kis labilitás, nagy CIN) miatt azonban erősen kérdésessé válik, hogy a nyírási feltételek mennyire realizálódhatnak. Mindent összevetve nem lehet teljesen kizárni egy-egy szupercella kialakulását, amelyek azonban gyorsan beleolvadhatnak a kialakuló zivatarhalmazokba vagy rendszerekbe. Amely zivatarrendszerek megjelenését éppen a már ecsetelt markáns nagyskálájú folyamatok (azaz a front konvergenciája, a magassági teknő támogatása, illetve az MNSZ nedvességutánpótlása) valószínűsítik az esti óráktól először a déli országrészben, majd a kialakuló rendszer(ek) észak felé haladva az ország belsejében is tevékenykedhetnek.