Összefoglalás:
Hazánk időjárását továbbra is a térségünk felett húzódó hullámzó frontrendszer alakítja, mely a nap során kedvező feltételeket teremt heves multicellás (főként a déli megyékben és a Közép-Tisza vidéken akár szupercellás konvekcióval) zivatarok kialakulásához. Bár némi bizonytalanság felmerül a modell kimeneteket vizsgálva, de várhatóan egy MKR is létrejön majd a Tisza vonalában, mely ÉK-i irányba fejlődik tovább. Az előző naphoz képest kedvezőbbek a szélnyírási viszonyok, viszont a mérsékeltebb labilitási paramétereknek köszönhetően egy 1-es fokozatú konvektív előrejelzés került kiadásra.
Részletezve:
Nyugat-Európa felett húzódó középtroposzférikus hosszúhullámú teknő déli oldalán a következő 24-36 órában egy magassági hidegörvény fűződik le (500 hPa-on a hajnali óráktól már jelentős hidegadvekciót okozva), mely várhatóan a következő napok időjárásának egy meghatározó eleme lesz. Az örvényhez 300 hPa-on egy enyhén ciklonálisan görbült jet-mag is párosul, ami már jelentős mértékben megnöveli a szélnyírási viszonyokat (15-20 m/s körüli 0-6 km-es nyírás) hazánk területén. Tegnap még felettünk húzódó markáns MNSZ fokozatosan keleti irányba húzódik, de főként az ÉK-i, K-i területek felett még jól azonosítható lesz a délelőtti órákban, biztosítva hő- és nedvességtranszportot. A felszínen az éjjeli, hajnali órákban érkező talajfront hozzávetőlegesen a Tisza vonalában megtorpan, így a néhány óráig fennálló kvázi-stacionárius nedvességkonvergencia és később a magasabb szinteken érkező markáns rel. örvényességi mező valamint jet divergencia kedvező feltételeket biztosít a zivatarképződéshez. Várhatóan a késő délelőtti órákban egy jelentősebb mezoléptékű zivatarrendszer épülhet ki (1-2 beágyazott HP szupercellával), melynek erejét némileg befolyásolhatja a hajnali órákból visszamaradt „konvektív törmelék”.
Labilitási viszonyok az előző naphoz képest szerényebbnek bizonyulnak (1000-1400 J/kg SBCAPE főként a Tiszántúlon; 400-700 J/kg SBCAPE DNY-D-i határvidék környéke), ám a kedvezőbb szélnyírás hozzájárul a heves kísérőjelenségek kialakulásához. A továbbra is magas kihullható víz (36-40 mm) és egy adott pont feletti esetleges többszöri cellaáthelyeződés, megfelelő terepviszonyok mellett magában hordozza a villámárvizek kockázatát (főként a kialakuló MKR területén). Szupercellás konvekció szempontjából elsősorban a Közép-Tisza vidék és a déli (DNY) területeket lehet fókuszpontként megjelölni, ahol a kedvező szélnyírási és helikalitási (100-150 m2/s2 0-3 km) viszonyok egybeesnek a labilitással és háttéremeléssel. E területeken akár egy-egy hosszabb életű szupercella is létrejöhet vagy besodródhat (délen).
Veszélyforrások:
- Villámárvíz: Felhőszakadásokból akár >40 mm feletti csapadék is lezúdulhat, mely villámárvizek kialakulásához vezethet.
- Szélvihar: Tegnapinál mérsékeltebb deltaThetaE és harmatpont depresszió értékek ellenére az erősebb multicellák ill. szupercellák környezetében 90 km/h feletti széllökések is előfordulhatnak (kis valószínűséggel ~100 km/h).
- Jégeső: A jégnövekedési zónában felhalmozódó labilitás és a 0 fokos nedves hőmérséklet szintje alapján a jégszemek átmérője várhatóan nem haladja meg a 3 cm-t (esetleg szupercelláknál fordulhatnak elő nagyobb jégszemek, de ezek várhatóan nem érik el a szignifikáns méretet).
- Tornádó: LCL szint kivételével az alacsony szintű szélnyírás és helikalitás nem kedvez mezociklonális tuba vagy tornádó létrejöttéhez.
Készítette: Devilstorm (Viharvadászok Egyesülete)
