Összegzés:
Hazánk jelenleg egy hosszúhullámú teknő előoldalán helyezkedik el. Ezzel összefüggésben időjárásunkat egy északnyugat felől érkező gyenge hidegfront befolyásolja. A modellek inkonzisztenciája a zivatarok várható hevességének tekintetében mindössze egy 0-s fokozatú előrejelzést indokol.
Részletezve:
Ny-Ény felől gyenge hidegfront érkezik a nap folyamán, mely' várhatóan kevés heves eseményt okoz majd. Előtte gyenge MNSZ-jelleg és sekély ciklon képződés is érzékelhető a modelleken a késő délutáni óráktól. Az ECMWF és a GFS, jó néhány paraméterben eltérő képet tár elénk, de egyikben sem nevezhetőek kifejezetten markánsnak (GFS-ben jobb) a labilitási paraméterek, a szélnyírás pedig különösen nem (ECM-ben rosszabb ez is). Ez utóbbinál némileg kivételt jelent a Dunántúl nyugati része, ahol idővel ugyan elérhetik a szupercellák létrejöttéhez a 0-6 km-es szélnyírási érték (GFS verzió), de elég rossz szinkronban -részben a front után kullogva a szintén kérdéses mértékű sbCAPE-el. Ez utóbbi kérdőjeles tényező erősen kötődik a nedvességi paraméterek várható alakulásához, melyről úgy tűnik, hogy az igazán meggyőző relatív páratartalom inkább a frontvonallal együtt haladva jelentkezik.
A front (850 hPa-on kissé lemaradva) érkezését jól mutatja viszont az a markáns alsó szintű nedvességkonvergencia, amely viszont minden bizonnyal igyekezni fog a légkör összes nedvességét kisajtolni, csak az a kérdés, hogy mindehhez elegendő felhalmozódó potenciális energiát (CAPE-t) tud-e munkára fogni ahhoz, hogy kialakuljon néhány hevesebb zivatar (esetleg szupercella, melynek az Alpokból való besodródását nem lehet kizárni). A konvekció fő típusa mindenesetre multicellásnak ígérkezik, melyek, ha a komolyabb konvektív helyzet valósulna meg, gyorsan csatasorba állva haladhatnak a frontvonal mentén, így akár (várhatóan gyengébb) "VMKR"-t alkotva. Ez, az erősebb helyzetben akár squall line-nak is nevezhető konvekciós vonal, könnyen lehet, hogy csak erősebb záporokból, és zömmel gyengébb zivatarokból fog összetákolódni, mindenféle veszélyes időjárási kísérőjelenséget nélkülözve, főleg, ha az ECM, kisebb labilitású szcenáriója valósul meg. Illetve, egy egységesebb(!) "viharvonal"-nak a kialakulása már önmagában is erősen kérdéses a nedvesség és labilitás vérszegénysége miatt (ECM).
Mai nap folyamán a konvekció részben emelt jellege szintén nem az erősebb forgatókönyvet támogatja.
Amennyiben ki fog tudni alakulni néhány hevesebb zivatar, azok környezetében az elsődleges veszélyforrás a szélvihar lehet, mely elérheti a 80-90 km/h-t, másodsorban, és még sokkal kisebb eséllyel számíthatunk nagy szemekből álló jégesőre vagy villámárvízre is, ahogy kicsivel lentebb részletezésre kerül.
Veszélyforrások:
- Villámárvíz, felhőszakadás: Mai napon ezen jelenségek nem tartoznak az elsődleges veszélyforrások közé, de teljesen kizárni nem lehet, hogy lokálisan gondokat okozzon a csapadék. Erre nagyobb esély a Nyugat-Dunántúlon van. (Magasabb kihullható vízmennyiség -30 mm felett)
- Szélvihar: Ha ki kellene emelni eme bizonytalan helyzetben a fő veszélyforrást a zivatarok környezetében, akkor mindenképpen az esetleges szélvihar lenne az, aminek oka az erős kiszáradástól terhelt légoszlop az ország jelentős részén, illetve a közepesen magas delta Theta-e (újabb modell futások szerint akár 16 fok felett), mely már elég lehet nedves légzuhatag létrejöttéhez egy-egy markánsabb cellában. Viszont összességében még így is erősen kérdéses, hogy mennyire lesz jellemző ez a veszélyforrás (várhatóan kevésbé).
- Jégeső: Ezúttal a komolyabb jégesőnek is igen kicsi az esélye. Várhatóan a komolyabb cellákban is 2 cm alatt marad a legnagyobb jégátmérő, nem elérve így a heves fokozatot.
- Tornádó/tuba: Mezociklonális tubára, tornádóra nagyon kicsi az esély, és a nem mezociklonális fajtája se sokkal esélyesebb. Ez utóbbi ha mégis kialakulna, az várhatóan inkább az É-ÉNy területeken fordulhat elő a kora délutáni órákig és inkább csak veszélytenebb tuba formájában (a tornádó esélye egészen pici, ebből a fajta légörvényből is).
Írta: katabogár, Orkán17 és Neofita
