Feszült várakozással vártuk a pénteki napot. Ahogy az lenni szokott, már 2-3 nappal az események előtt lelkesen bújtuk a modellfutásokat. A már napok óta Ausztria térségében hullámzó hidegfront vonta magára a tekinteteket. Egy a közelünkbe elhelyezkedő jet pedig megfelelő szélnyírást biztosított ahhoz, hogy szupercellás konvekció is kialakulhasson. Mivel a labilitásal nem voltunk túlságosan elszállva, bőven akadt rizikó faktor. Az erős szélnyírás miatt aggódhattunk kicsit, mivel a nem túl acélos feláramlásokat könnyen szétszedhette volna. Tiszavölgyi Dávid és jómagam (Papp Péter), útnak indultunk már a déli órákban. Elsődleges kiindulási pontnak Balatonfüredet jelöltük ki, ahol néhány órás pihenőnket töltve vártuk a konvekció megindulását. A délután második felében a nyugati országrészben aztán érdemi konvekció alakult ki. Kocsiba pattanva a 8-as főúton haladtunk nyugat felé. Sümeg környékén jártunk amikor megpillantottuk az első kipattanó zivatarokat. Gyorsan haladtak északi irányba, azonban túl sok látványt nem nyújtottak.
Észak felé egy darabig kísértük a cellát azonban semmi érdemi dolgot nem produkált. Pápa határában táboroztunk le, és a délről érkező cellákat figyeltük.
Sajnos nagy látványt nem nyújtottak a zivatarok, ám ekkor egy Kaposvár térségében kialakuló szupercellára lettünk figyelmesek a radarképen. Rövid helyzetértékelést követően elindultunk vissza Balatonalmádira, hogy elcsípjük az érkező cellát. Útközben azonban váratlan dolog fogadott minket a Bakonyban. Szinte a semmiből elénk tárult egy LP szupercella, aminek a lencsefelhője felettünk rotált.
A csodás látványt nyújtó LP szupercellát hátrahagyva mentünk célunkhoz. Balatonalmádiba beérve gyorsan a partra siettünk ahol is az érkező (akkor már multicellás zivatart) cellákat vártuk be, immár Czimbuli Zsoltal karöltve. Gyönyörű villámshow fogadott minket és ezzel a fogással zártuk is a vadászatot.
Köszönjük a figyelmet;
Tiszavölgyi Dávid
Czimbuli Zsolt
Papp Péter
