Érvényes: 2017-07-23 08:00 UTC - 2017-07-23 22:00 UTC
Összegzés:
A délutáni, esti órákban elsősorban a Dunántúl északi és nyugati részén, másodsorban (kisebb eséllyel) északkeleten előfordulhatnak szupercellás zivatarok, melyek helyenként okozhatnak heves eseményeket is (2 cm körüli jég, 60-90 km/h közötti széllökés, felhőszakadás). Az egyes modellkimenetek közti jelentősebb eltérés miatt azonban a szokásosnál kissé nagyobb a bizonytalanság, így 0-s fokozat tűnik indokoltnak.
Részletezve:
Tőlünk északnyugatra egy ciklon örvénylik, melynek hidegfrontja lassan közeledik nyugat felől, és hétfőn vonul át felettünk (előreláthatólag ígéretes konvektív helyzettel). Mindegy bemelegítésként azonban ma is kialakulhatnak majd szupercellák (vagy besodródhatnak Ausztriából, Szlovákiából), különösen a Dunántúl északi és nyugati részén. Ennek esélyét növeli, hogy már tegnap is előfordult szupercella Vas megyében, sokkal marginálisabb körülmények mellett. Most viszont a ciklonhoz tartozó teknő hatására már kissé határozottabbá válik a magassági áramlás, így a Dunántúlon több helyen 15 m/s körüli nyírás valószínű. Emellett északnyugaton a nedvességi viszonyok is sokkal kedvezőbbnek ígérkeznek minden szinten, ez által pedig több labilitás is várható. A konvekciót támogathatja továbbá, hogy a hidegfront előtt egy sekély ciklonális mező fejlődik ki hazánk felett, ami egy markáns konvergens területet hoz majd létre, bár ez várhatóan túl gyorsan délebbre helyeződik, a szárazabb levegőjű területekre. Mindemellett a délutáni, esti órákban várhatóan kisebb örvényességi mezők is érkeznek nyugatról, melyek kedvező alapfeltételeket teremthetnek a zivataroknak.
A jelenlegi záporok, zivatarok után az érdemi konvekció várhatóan a délelőtti, déli órákban indul majd meg, előbb a hegységek térségében (Alpok, Kárpátok, és a konvergencia-zóna hatására a Bakonyban is kialakulhatnak zivatarok). Később azonban északnyugaton síkvidéken is létrejöhetnek záporok, zivatarok. Valamelyest kérdésessé teszi ugyanakkor a helyzetet a jelenleg az Alpokban tartózkodó, hazánk felé közeledő konvergencia-vonal is, mely hatására akár már korábban is előfordulhat zivatar. Az erősebb, szupercellás gócok akár több órán keresztül életben maradhatnak, bár ezúttal nem a száraz légkör, hanem a környezetükben esetlegesen kialakuló másik cellák hathatnak rájuk negatívan. Az egyes modellek között azonban jelentősebb eltérés van a konvekció területi kiterjedését illetően. Egy-két modell alig vár csapadékot a kedvező nyírású területekre, míg vannak olyan forgatókönyvek is, melyek nem csak izoláltabb cellákra, hanem – legalább részleges – rendszerbe szerveződésre, kisebb zivatartömb(ök)re is látnak esélyt. Összességében az Alpokalja és a Kisalföld tűnik a legkedvezőbbnek szupercellák és zivatarok szempontjából, de (akár jóval) keletebbre sem zárható ki egy-egy cella megjelenése.
Emellett az északi, északkeleti megyékben előfordulhatnak zivatarok, de itt a kissé gyengébb nyírás miatt inkább a multicellás konvekció lehet a főszerepben. Megjegyzendő azonban, hogy a GFS által mutatott 13-14 m/s körüli nyírás legalább marginális vagy hibrid szupercellákra is ad lehetőséget, illetve – ahogy tegnap nyugaton – nem kizárt, hogy a modell kissé alá is becsli a nyírást. Utóbbi esetben északkeleten is a szupercellás jelleg felé tolódhat el a konvekció. A bizonytalanság azonban itt is nagy, vannak olyan modellek, melyek ezt a térséget nem preferálják még konvekció szempontjából sem.
A záporok, zivatarok az esti, éjszakai órákban helyenkénti vagy elszórt jelleggel tovább folytatódhatnak az országban (ekkor már délen is), de a szélnyírás észak felől várhatóan lecsökken majd, így szupercellák, illetve heves események már nem valószínűek.
Veszélyforrások:
- Jégeső: Szupercellákban előfordulhat 2 cm körüli jégátmérő, illetve ha a cellák eljutnak a Dunántúl középső, szárazabb részére, ott akár nagyobb méretű jég is hullhat belőlük.
- Szélvihar: Erősebb csapadékgócok és szupercellák térségében viharos széllökések lehetnek (többnyire 60-90 km/h között, de a szárazabb levegőjű területeken a cellák okozhatnak 90 km/h feletti lökéseket is).
- Felhőszakadás/villámárvíz: A Dunántúl északnyugati részén a kihullható víz 36-40 mm körül alakul, és mivel a cellaáthelyeződés nem ígérkezik különösen gyorsnak, ezért az erősebb gócokat kísérheti felhőszakadás.
- Tuba/tornádó: A túl magasnak ígérkező felhőalap és a kedvezőtlen alacsonyszintű nyírási viszonyok miatt nem valószínű.
