Érvényes: 2017-07-11 10:00 UTC - 2017-07-12 06:00 UTC
Összefoglalás:
Ma egy nyugat felől érkező hidegfront hatására ismét számíthatunk majd szupercellás zivatarokra, valamint az esti órákban a Nyugat-Dunántúlon egy szervezett zivatarrendszer létrejötte is valószínűsíthető beágyazott, akár bow echo-s szupercellákkal, mely éjjel kelet felé halad majd. A szupercellákhoz kapcsolódva szinte minden veszélyes jelenség (nagy mennyiségű csapadék, nagyobb méretű jég, szélvihar, nyugaton esetleg tornádó is) előfordulhat, és a zivatarrendszerhez is kapcsolódhat 90-100 km/h-t elérő szél. A helyzet mindezeknek köszönhetően kiérdemel egy gyengébb 2-es fokozatot.
Részletezve:
Hazánk időjárását ma egy nyugat felől érkező magassági teknő, illetve a hozzá kapcsolódó hullámzó hidegfront határozza meg. A hidegfront előtt a talaj közelében már kissé előreszaladt az északnyugati szél, mely egy összeáramlási zónát hozott létre, és e mentén már reggel is előfordultak záporok, zivatarok a Kisalföldön. A modellkimenetek alapján ez a zóna délutánra szinte az egész országon áthalad majd, de a nyugati fele a közeledő front előtt kissé visszahullámzik, így az Alpokalján inkább keleti, délkeleti szélre számíthatunk. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a Dunántúl nagyobb, északkeleti felén a nap nagy részében jelentős divergencia várható alacsonyszinten, ami ott ellehetetlenítheti a konvekciót. A délnyugati, nyugati határvidéken és az Alpok térségében ugyanakkor tartós konvergencia állhat majd fenn, és ez egybeeshet a leglabilisabb területtel. A teknőhöz a magasban ugyan nem kapcsolódik különösebben erős futóáramlás, de az esti, éjszakai órákban épp hazánk felett válhat majd divergenssé a magassági áramlás, mely a fronttal együtt jelentkező, több szinten is jelen lévő markáns örvényességi advekcióval együtt kedvező alapfeltételt teremt a zivatarrendszer létrejöttéhez. Középszinten viszont határozott délnyugatias áramlás várható, így a szélnyírás is viszonylag magas értékeket vesz fel, a Dunántúlon 20 m/s körül alakul az értéke. A „belöttyenő” konvergencia legnagyobb előnyének az ígérkezik, hogy a nyugati határvidéken már kellően benedvesedik a légkör, keletebbre ugyanakkor még szárazabb viszonyok ígérkeznek.
Mindezek alapján a jelenlegi zivatarokat követő rövid szünetet követően a délutáni órákban elsősorban nyugaton (Vas és Zala megyében, vagy Szlovéniából és Délkelet-Ausztriából besodródva) újabb, szupercellás zivatarok kialakulása várható. Ezúttal már a klasszikus, jobbra görbülő hodográfok mutatkoznak, így a hagyományos, ciklonálisan forgó (jobbra kanyarodó) példányokra számíthatunk. A késő délutáni, kora esti órákban a nyugati határvidéken a felhőalap szintje már kellően leereszkedhet, valamint akkor jelentősebb (7-10 m/s-os) 0-1 km-es szélnyírást és 100 m2/s2 körüli 0-1 km-es helikalitást jelez a GFS – nem is az első futásában -, így ott lehetőség nyílik akár mezociklonális tuba, tornádó kialakulására is. Erre utal a határ menti régióban 0,1-0,2-es értéket felvevő szignifikáns tornádó kompozit paraméter is. Emellett nagyobb méretű (2-3 cm-es) jég is kísérheti a szupercellákat ebben a térségben, a nedvesebb légkör miatt viszont jelentősebb szél kevésbé valószínű. Amennyiben délnyugaton (Somogy és Baranya megyében) is kialakulnak, vagy besodródnak oda szupercellák a szlovén/horvát területekről, azokat a szárazabb légkör miatt viszont már kísérhetik 100 km/h körüli széllel járó légzuhatagok és akár 3-4 cm körüli átmérőjű jégszemek is, ahogy ezt az előző napokban láthattuk. Emellett különösen a délután első felében még az északkeleti határvidéken is létrejöhet egy-egy szupercella, bár ezek várhatóan hamar a határon túlra jutnak majd, illetve előfordulhat, hogy már eleve ott fejlődnek ki.
Országos tekintetben a nap legjelentősebb eseménye ugyanakkor a front mentén este érkező zivatarrendszer lesz, bár a rendszer várhatóan az ország déli kétharmadát érinti majd leginkább. Ebben szintén előfordulhatnak majd beágyazott, akár bow echo-s HP szupercellák, különösen a Dunántúl déli felén és az Alföldön. Utóbbiakat szintén kísérheti majd 100 km/h feletti széllökés, de a zivatarrendszer kifutófrontján is lehetnek 90 km/h körüli lökések, főképp, hogy az is felvehet helyenként ívelt struktúrát. Emellett az erősebb gócokat felhőszakadás is kísérheti, mivel a rendszer mentén már 36-40 mm közé növekszik a kihullható víz. A zivatarrendszer az éjszaka második felében várhatóan már gyengülni fog, de a keleti, délkeleti határvidéken még reggel is előfordulhatnak majd zivatarok, ekkor már várhatóan heves események nélkül.
Veszélyforrások:
- Jégeső: A nappali izoláltabb szupercellákat nyugaton, délnyugaton és kisebb eséllyel az északkeleti határvidéken 2-4 cm átmérőjű jég kísérheti, illetve az éjszakai MKR beágyazott szupercelláiban is előfordulhat 2 cm körüli jégátmérő.
- Szélvihar: A délután délnyugaton, szárazabb környezetben kialakuló zivatarokat, illetve a zivatarrendszer esetleges bow echo-s szupercelláit 100 km/h-t meghaladó (de várhatóan 120 km/h alatti) széllökések is kísérhetik, emellett maga a zivatarrendszer és a délutáni nyugati szupercellák is okozhatnak 90 km/h feletti lökéseket.
- Felhőszakadás, villámárvíz: Elsősorban az éjszakai MKR okozhat helyenként nagy mennyiségű csapadékot, a hevesebb cellák felhőszakadást is.
- Tuba/tornádó: Nyugaton a kora esti órákra lecsökkenő felhőalap, illetve alacsonyszintű nyírás és helikalitás mérsékelt esélyt teremthet mezociklonális felhőtölcsérekre. Nem-mezociklonális tuba nem valószínű, bár a tartós konvergencia okán teljesen nem lehet kizárni, szintén inkább késő délután/kora este.
