Néhány helyen szupercella heves események lehetőségével

Az előttünk álló 24 órában komolyabb konvektív folyamatokra elsősorban az északkeleti területeken illetve a Dunántúlon kell számítani főként multicellás és néhány helyen szupercellás formában. Ezek környezetében a szélviharok és légzuhatagok jelenthetik az elsődleges veszélyforrást (90 km/h feletti lökésekkel). Kisebb méretű konvektív rendszer is benne van a pakliban, erre leginkább éjjel az ország déli részén mutatkozik esély, az ehhez kapcsolódó elsődleges heves esemény a felhőszakadás lehet (marginális jelleggel). Mindezek miatt a mai helyzet 1-es figyelmeztető fokozatot érdemel.
 

A skandináv területeken középtroposzférikus szinten (pl. 500 hPa) jól analizálható teknő hidegfrontja és a hozzá társuló magassági hideg közelíti meg hazánk területét a hétfői napon. A front várhatóan napokig rajtunk, illetve tőlünk északra hullámzik majd. A fronthoz a tropopauza szintjében jól analizálható (bár legfeljebb közepesen markáns) jet is kapcsolódik, amely a 0-6 km-es szélnyírás növekedésében is megmutatkozik (15-20 m/s 0-6 km-en). A talaj közelében kialakuló konvergenciavonal, a több szinten is aktív örvényességi mező, valamint a délutántól fölénk kerülő jet jobb belépő zónája vélhetően elegendő triggerhatást biztosít a konvekció beindításához.  A labilitás tekintetében - szokás szerint - eltérnek a globálmodellek, ezúttal azonban a GFS vár alacsonyabb konvektív hasznosítható potenciális energiát (~ 800 J/kg) az ECMWF-fel szemben (1000-1500 J/kg-os maximális értékekkel). Abban viszont megegyeznek, hogy a legnagyobb labilitásra a Dunántúl középső, nyugati részén és északkeleten van esély. Így intenzívebb zivatarok kialakulása is ezeken a területeken várható. A már emített magas (0-6 km-en 15 m/s-ot is meghaladó) szélnyírás mellett a magas 0-3 km-es helikalitási (200-225 m2/s2 a GFS-ben) értékek támogatják néhány helyen szupercellás zivatarok létrejöttét, a multicellás jellegűek mellett, bár az utóbbi paraméter az ECMWF előrejelzése szerint jóval szerényebben alakulhat (80-90 m2/s2-os maximális értékekkel). Az ECMWF által prognosztizált alacsony üllőszinti zivatarhoz képesti szélsebességek főként HP szupercella kialakulásának lehetőségét vetítik előre, de különösen nyugaton a 20 m/s-ot alulról közelítő értékek akár klasszikus szupercella kialakulását is megengedik. Meg kell említeni, hogy a 16-18 m/s körüli 0-3 km-es szélnyírás és a kiszáradás akár a szupercellák bow echosodását is magában hordozza az észak-alföldi területeken. A labilis zóna este, éjjel fokozatosan dél felé helyeződik át, a triggerhatásokkal (differenciális örvényesség advekció) egyetemben, így a konvekció súlypontja is ide tolódik el. Ekkor kisebb méretű mezoléptékű konvektív rendszer kialakulása is benne lehet a pakliban.

- Felhőszakadás, villámárvíz: Napközben a Dunántúlon van rá némi esély, bár eléggé marginálisan a viszonylag gyors cellamozgás következtében, rendszerbe szerveződés esetén már megnövekedett eséllyel várható rövid idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék.

- Szélvihar: Főként északkeleten, erősebb zivatarok környezetében, a 20 fok körüli deltha Theta e értékek, illetve az esetleges bow echósodás akár a 90 km/h-át meghaladó széllökéseket is lehetővé teszik.

- Jégeső: A közepesen magas labilitási értékek miatt kevéssé lesz jellemző, de az esetleges szupercellák környezetében megjelenhet kisebb méretű jégeső, várhatóan 2 cm alatti átmérővel

- Tuba, tornádó: Mezociklonális tornádók kialakulására minimális esély mutatkozhat (szupercellás konvekció lévén, főként a nedvesebb nyugati területeken), míg nem-mezociklonális társaik kialakulását ezúttal az időjárási paraméterek nem támogatják.