Fokozat:
Érvényesség vége:
csütörtök, április 28, 2016 - 08:00
A holnapi nap időjárását ismét egy markáns, északi felén mostanra már jócskán okkludálódott front határozza meg. A front déli vége jelenleg tőlünk északnyugatra, osztrák területen már behullámzott, és várhatóan holnap reggel lép be az országba, estére pedig már el is hagyja azt. A magasban a magassági teknő szorosan követi a hidegfrontot, emiatt a frontvonal mentén, illetve annak előterében csak mérsékelt labilitás jelenhet meg. A modellek "viselkedése" labilitási szempontból szokásosnak mondható: a GFS-ben magasabb és nagyobb területre kiterjedő (400-500 J/kg-os) SBCAPE jelentkezik az ECMWF-fel szemben (200-300 J/kg). A konvektív analízisekre vonatkozó tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy az ECMWF hajlamos alábecsülni a tényleges instabilitás mértékét.
Ugyanakkor a több forrásból táplálkozó emelés (a front konvergenciája és cirkulációja, illetve a középszintű örvényességi advekció különösen az ECMWF terében) erősítheti a vertikális mozgásokat (a jet szinti divergencia jelen helyzetben ugyanakkor nem túl kedvező a feláramlások szempontjából). Erre az erősítésre minden bizonnyal szükség is lesz, ha az ECMWF szélnyírási forgatókönybe valósul meg: a modell szerint a front mentén, illetve a front előtt is jelentős 15-20 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás lesz jelen. A GFS viszont egy olyan verziót támogat, amely szerint a jelentősebb szélnyírás szorosan a front vonala mögött fog haladni. Előbbi esetben a kérdést az jelenti, hogy létre tudnak-e életképes zivatarok jönni ekkora szélnyírásban, utóbbi esetben pedig azt, hogy egyáltalán elégséges lesz-e a nyírás forgó zivatarok kialakulásához.
A modellek által sugalmazott többféle lehetséges kimenetet (nagy területen markáns szélnyírás, de kis labilitás egyfelől, a labilitással alig átfedésben lévő nagyobb szélnyírás másfelől) összefoglalva tehát a front mentén, esetleg előterében létrejöhet szupercella, amely azonban a labilitás vertikális eloszlása következtében feltehetőleg miniszupercella lesz (a pszeudotempek alapján a felhőtető 5-6 km körül várható). Emiatt, továbbá a szerény légköri paraméterek miatt (kismértékű labilitás, nagy nedvesség) a cellák látvány szempontjából lehetnek érdekes, heves eseményt kis valószínűséggel produkálhatnak. Mindazonáltal a hideg alsólégkör miatt előfordulhat sűrű, aprószemű jégeső egyes cellákból. Meg kell említeni azt is, hogy a front kiterjedt emelése miatt akár egy gyengébb MKR is összeszerveződhet, heves eseményt jó eséllyel ez sem fog produkálni. Tornádó esélye is kicsi, noha szupercellákról beszélünk, és a felhőalap is erősen lecsökken a front közelében, teljesen kizárni nem lehet. Az események várható helye először az ország déli harmada, majd a front előrehaladtával a tiszántúli régió lesz.
Az említett bizonytalanságok, és a heves események kis valószínűsége miatt ismét felkiáltójeles fokozatot adunk ki.
Ugyanakkor a több forrásból táplálkozó emelés (a front konvergenciája és cirkulációja, illetve a középszintű örvényességi advekció különösen az ECMWF terében) erősítheti a vertikális mozgásokat (a jet szinti divergencia jelen helyzetben ugyanakkor nem túl kedvező a feláramlások szempontjából). Erre az erősítésre minden bizonnyal szükség is lesz, ha az ECMWF szélnyírási forgatókönybe valósul meg: a modell szerint a front mentén, illetve a front előtt is jelentős 15-20 m/s-os 0-6 km-es szélnyírás lesz jelen. A GFS viszont egy olyan verziót támogat, amely szerint a jelentősebb szélnyírás szorosan a front vonala mögött fog haladni. Előbbi esetben a kérdést az jelenti, hogy létre tudnak-e életképes zivatarok jönni ekkora szélnyírásban, utóbbi esetben pedig azt, hogy egyáltalán elégséges lesz-e a nyírás forgó zivatarok kialakulásához.
A modellek által sugalmazott többféle lehetséges kimenetet (nagy területen markáns szélnyírás, de kis labilitás egyfelől, a labilitással alig átfedésben lévő nagyobb szélnyírás másfelől) összefoglalva tehát a front mentén, esetleg előterében létrejöhet szupercella, amely azonban a labilitás vertikális eloszlása következtében feltehetőleg miniszupercella lesz (a pszeudotempek alapján a felhőtető 5-6 km körül várható). Emiatt, továbbá a szerény légköri paraméterek miatt (kismértékű labilitás, nagy nedvesség) a cellák látvány szempontjából lehetnek érdekes, heves eseményt kis valószínűséggel produkálhatnak. Mindazonáltal a hideg alsólégkör miatt előfordulhat sűrű, aprószemű jégeső egyes cellákból. Meg kell említeni azt is, hogy a front kiterjedt emelése miatt akár egy gyengébb MKR is összeszerveződhet, heves eseményt jó eséllyel ez sem fog produkálni. Tornádó esélye is kicsi, noha szupercellákról beszélünk, és a felhőalap is erősen lecsökken a front közelében, teljesen kizárni nem lehet. Az események várható helye először az ország déli harmada, majd a front előrehaladtával a tiszántúli régió lesz.
Az említett bizonytalanságok, és a heves események kis valószínűsége miatt ismét felkiáltójeles fokozatot adunk ki.
Summary:
Mezós tornádó?:
mezós tornádó kis eséllyel várható - T1
Nem mezós tornádó?:
Nem mezós tornádó kis eséllyel várható - T1
Villám árvíz?:
Nem várható
MKR?:
Várható
Bow echo?:
Nem várható
Szupercella?:
Várható
Nagyméretű jég? (2-5cm):
Nem várható
Szignifikáns jég? (>5cm):
Nem várható
Szélvihar? (90-120km/h):
Nem várható
Szignifikáns szélvihar? (>120km/h):
Nem várható
