Némi eséllyel északkeleten szupercellás konvekció

A rajtunk hullámzó front holnap tovább folytatja a hullámzást, amelynek következtében a Dunántúl nyugati részén már most éjjel beszivárog északról némi hideg levegő, míg az ország keleti felében a melegfronti szakasz fog dominálni. Ehhez kapcsolódóan holnap dél felől egy rövidhullámú teknő közelít majd, amely délután középszinteken - különösen 700 hPa-on - jól azonosítható hidegadvekcióval és emeléssel (örvényesség advekció) párosul majd az ország keleti felében. A nagyobb labilitás  várhatóan hazánk északkeleti részére lesz jellemző, ebben a tekintetben a modellek (ECMWF és GFS) szokásos szórása figyelhető meg: az alacsonyabb labilitás az ECMWF-ben található (700 J/kg-os maximális értékekkel, szemben a GFS 1000 J/kg-os maximumával), és ott kisebb területre is összpontosul. Továbbá az is valószínűsíthető, hogy a jelentősebb labilitás és szélnyírás (15 m/s körüli 0-6 km-en) az ország északkeleti sarkában csak egy kis területen fog átfedésbe kerülni,  így eléggé behatárolt egy-egy szupercella lehetséges keletkezési helye és ideje is. Mindazonáltal a hodográfok megnyúltsága, jobbra kanyarodása és a magasabb 0-3 km-es szélnyírás (~ 12 m/s) segítheti az örvényképződést.
Mindent összevetve az emelő hatásokkal együtt legfeljebb az említett területen lehet számítani komolyabb konvektív eseményekre. A komolyabb események alatt viszont nem feltétlenül kell heves eseményeket is érteni, mivel az ezekhez szükséges légköri paraméterek még mindig elég szerény értékeket mutatnak. Így a kialakuló néhány multicellás, esetleg szupercellás zivatar főként látvány szempontjából lehet érdekes. Mivel - jelenleg legalábbis - a szükséges hozzávalók túlságosan is északi, északkeleti határaink mentén, illetve attól északra állnak rendelkezésre, ezért könnyen lehet, hogy ha ki is alakul érdemleges cella, az nagyon könnyen kisodródik szomszédainkhoz, és ott erősödik meg, vagy már a határon túl, de annak közelében jelenik meg. Ezek miatt ismételten felkiáltójeles fokozatot adunk ki.