Fokozat:
Érvényesség vége:
csütörtök, április 7, 2016 - 08:00
Egy hullámzó frontrendszer hidegfrontja befolyásolja a holnapi nap időjárását. A fronthoz kapcsolódó magassági teknő középpontja tőlünk északra halad el, így a front szinte csak érinti az országot, illetve egy sekély rétegben fog betörni a hidegebb levegő a Dunántúlra már a reggeli órákban. Az Alpok keleti felében (a nyugati határszél közelében) illetve a Dunától keletre azonban a hidegbeáramlás hullámvetésbe kezd, ami miatt ezeken a területeken napközben felhalmozódik némi labilitás (500-1200 J/kg között szóródó SBCAPE értékekkel az ECMWF és a GFS előrejelzései alapján). A labilitáshoz képest némileg lemaradva érkezik a nagy szélnyírás keleten, északkeleten, viszont az Alpok keleti felében jelentősen átfedésbe kerülhet. A legtöbb kérdést a nedvesség veti fel, mivel front keleti szakaszán elég száraznak várható a levegő, erre utalnak az elég alacsony 0-3 km-es átlagos relatív nedvességi értékek is. Az Alpok térségében ugyanakkor délutánra már jelentősebb nedvesség halmozódhat fel. Ráadásul az emelés (határozott hidegadvekcióval karöltve 700 hPa-on) több forrásból is táplálkozhat: konvergencia, örvényesség advekció középszinten, nyugaton egy gyengébb jetmag jobb belépő zónája, valamint az orográfia (értelemszerűen utóbbi nyugaton az Alpokot jelenti, keleten pedig a középhegységet).
A legfőbb kérdés az, hogy keleten az emelőhatások képesek-e annyi nedvességet összegyűjteni, ami elég lehet egy-egy zivatar kialakulásához. Ha igen, és délután az Északi-középhegység keleti felében egy kis területen tényleg megvalósul az átfedés a labilitás és a nagy szélnyírás között, akkor nem lehet kizárni marginálisan egy-egy szupercella létrejöttét. Az Alpokban ezzel szemben - a nagyobb nedvesség folytán - jelentősebb esély van szupercellás zivatarképződésre. Ezek a cellák azonban besodródva országunk fölé erősen emelt jellegűvé válhatnak - ha éppen el nem disszipálódnak - az alsó rétegek hidegbeáramlása miatt.
A kialakuló cellákhoz - a nem túl karakteres környezeti viszonyoknak köszönhetően - várhatóan nem fog társulni heves jelenség, főleg látványként lehetnek érdekesek. Ha létrejönnek egyáltalán - hiszen a csekély rendelkezésre álló nedvesség, valamint az alsó légrétegek konvekció szempontjából nem túl kedvező átrendeződése ezt erősen kérdésessé teszi. E körülmények miatt a helyzet maximum egy felkiáltójelet érdemel meg.
A legfőbb kérdés az, hogy keleten az emelőhatások képesek-e annyi nedvességet összegyűjteni, ami elég lehet egy-egy zivatar kialakulásához. Ha igen, és délután az Északi-középhegység keleti felében egy kis területen tényleg megvalósul az átfedés a labilitás és a nagy szélnyírás között, akkor nem lehet kizárni marginálisan egy-egy szupercella létrejöttét. Az Alpokban ezzel szemben - a nagyobb nedvesség folytán - jelentősebb esély van szupercellás zivatarképződésre. Ezek a cellák azonban besodródva országunk fölé erősen emelt jellegűvé válhatnak - ha éppen el nem disszipálódnak - az alsó rétegek hidegbeáramlása miatt.
A kialakuló cellákhoz - a nem túl karakteres környezeti viszonyoknak köszönhetően - várhatóan nem fog társulni heves jelenség, főleg látványként lehetnek érdekesek. Ha létrejönnek egyáltalán - hiszen a csekély rendelkezésre álló nedvesség, valamint az alsó légrétegek konvekció szempontjából nem túl kedvező átrendeződése ezt erősen kérdésessé teszi. E körülmények miatt a helyzet maximum egy felkiáltójelet érdemel meg.
Summary:
Mezós tornádó?:
mezós tornádó nem várható - T0
Nem mezós tornádó?:
Nem mezós tornádó nem várható - T0
MKR?:
Nem várható
Bow echo?:
Nem várható
Szupercella?:
Várható
Nagyméretű jég? (2-5cm):
Nem várható
Szignifikáns jég? (>5cm):
Nem várható
Szélvihar? (90-120km/h):
Nem várható
Szignifikáns szélvihar? (>120km/h):
Nem várható
